Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - GECSE ANNABELLA: A migráció XX. századi változatai és következményei egy gömöri falu életében

kor - „természetesen" kialakult - kapcsolatait (is) megbolygatta a külső gazdasági - társadalmi beavatkozás. A pozsony - kassai országút Rimaszombat - Tornaija közötti szakaszán félúton van, a református Vály- völgy és Balog - völgy között szintén félúton van, de helyzetét jellemzi, hogy e zenei ellátottság tekintetében kitűnő adottságú vidék cigánybandáinak is gyűjtőhelye: mind a Balog- völgy, mind a Vály - völgy muzsikusai jártak Baracára. Ugyanerre, már IIa Bálint is utalt. Gömör megyével foglalkozó munkájának a megyét kisebb egységekre osztó részében Baracát a Hanva- szállásokkal együtt tárgyalja ugyan (Sajópüspökihez, Velkenyéhez és Csízhez hasonlóan), de felhívja a figyelmet arra, hogy az említett falvak nem Hanva- birtokok, Baraca a szállásterület határán húzódik.

3 B. Kovács István - szintén IIa Bálint tagolásából kiindulva - felekezeti megoszlás alapján sorolja Baracát azon református környezetű katolikus falvak közé, amelyek lakossága - az ilyen falvak többségétől eltérően - nem későbbi (XVIII. századi) földesúri telepítésű, hanem - amennyire az nyomon követhető - megtelepülése óta folytonos, legalább néhány családot tekintve.

4 Egyházilag az egri érsekség és a rozsnyói püspökség faluja. Ilyen szempontból viszont központi falu volt. Parókiájához leányegyházként Füge tartozott, de Baracán anyakönyvezték a szomszédos (és néhány annál távolabbi) református többségű vagy református- katolikus vegyes lakosságú falvak: Kálosa, Alsóvály, Felsővály, Runya, Rakottyás, Bátka, Dulháza, Zsíp katolikus népét. Szomszédai között egyházi szerepe (parókiája) jelölte ki helyét. 2. A MIGRÁCIÓ SZEREPE ÉS FORMÁI 2.1. MIGRÁCIÓ AZ 1920-AS ÉVEKIG XX. századi életében a vándorlás két fő (ezeken belül persze több) formája jelentkezett: mind céltelepülés, mind kibocsátó volt. Mintegy 1920-ig lényegében a vándorlás direkt módon jelentkező külső kényszer nélküli formáival találkozunk, (házasodás és azt megelőző szórakozás, búcsújárás, vásár, gyógyvíz, ipari munka, „amerikázás", tanulás.) A következő módokon, helyeken: l.a - b. Beszélgetőtársaim (adatközlőim) szerint a más falvakkal való kapcsolatkeresés egyik gyakori oka: a házasságkötés a baracaiakat nem motiválta, nem szerettek más faluból feleséget hozni. („Minek menjünk más faluba szénáért, ha itthon szalma van"). Az anyakönyvi bejegyzések viszont nem teljes homogenitást mutatnak, hanem azt, hogy azok a falvak képezték Baraca házasodási körzetét, 3 ILA Bálint 1976. 58, 60. 4 B. KOVÁCS István 1999. 118, 121.