Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál
lánya és unokái életében a rendszerváltást követő időszakban, amikor Mezőpetri lakosságának nagy része vándorolt ki Németországba. A kivándorlási folyamat feltétele volt a német eredet igazolása és egy a már kint élő mezőpetrii származású ismerőstől meghívólevél, amelynek tartalmaznia kellett a család korábbi nemzeti lojalitását. Ezen okmányok birtokában jogot formálhattak a Mezőpetriben élők a kiköltözésre és a németországi letelepedésre. Ebben az esetben a jobb életkörülmények és létfenntartási feltételek indukálták a szabadmigrációt, ami egyben egyfajta remigráció is, hiszen a betelepült svábok leszármazottai kívántak visszatelepülni az „anyaországba". A visszatelepülések kapcsán újra kiéleződött a több évvel korábban megtörtént ellentét a magyar és német érzelmű sváb leszármazottak között. A Klein család esetében - hangsúlyozni kell, hogy nem egyetlen példa, több helybeli sváb származású, de magyar érzelmű lakossal megtörtént - a Németországban élő ismerősök nem vállaltak felelősséget a családért, mondván: „Te addig is magyar érzelmű voltál, most meg hírtelen sváb lettél.. ." 25 . A rendszerváltáskor kivándorlók és a már Németországban élő egykori szatmári svábok között tehát újragenerálódott az etnikus feszültség, amely a névváltoztatásokat követő időszakban lépett fel először és amely akkor Mezőpetri faluközösségét etnikailag két részre osztotta. A falu főtere rendszeres verekedéseknek és veszekedéseknek lehetett tanúja, amelyet a két etnikai identitásból eredő összetűzések okoztak. A falu sváb érzelmű közösségének erős neglegációját mutatja az „ötpengős magyarok" 26 gúnynév használata mind a mai napig. A módosítók azonban nem elsősorban a pénzért vállalták a procedúrát, hanem a magyar öntudat érzékeltetése mellett a különféle előjogok reményében szálltak szemben a helyi társadalmi normákkal. Ennek következtében elmondható, hogy a névváltoztatások nem csak egyszerűen a szabadmigráció gátját szabták, hanem a sváb egységességet és harmóniát is megtörték. A névváltoztatásokból eredő szabadmigrációs probléma mai napig megnehezíti a falu lakóinak mozgását. Ennek ellenére a helyiek mindig találnak valamilyen megoldást rövid vagy hosszú távú nemzetközi migrációs céljaik elérésére. Ezt bizonyítja az a 200 üresen álló lakóépület Mezőpetriben, melyeknek tulajdonosai jelenleg Németországban élnek. 25 K.M. Mezőpetri, 2007. 26 Néhány adatközlőm ugyanerre a névmagyarosításra a „kétpengős magyarok" elnevezést ismeri. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kollektív emlékezett ebben az esetben nem egyezik, amelynek oka feltételezhetően a Mezőpetriben a névváltoztatások miatt felmerülő közösségi széthúzás, a kettészakadás és a nemzeti, etnikai ellentétek kialakulása az egy tőről eredő sváb származásúak között.
