Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál
pon viszont Klein J. édesanyja nevét tévesen töltötték ki, ennek következtében az ügyet intéző hivatal a kérvényt visszaküldte. Klein J., mondván, „ő a leginkább magyarérzelmű a családban, és pont neki nem sikerül a magyarosítás" 24 , ismételten kérvényt nyújtott be a névmódosításra. A második indítvány beadásának ideje alatt a névváltoztatások engedélyezését az állam beszüntette és így maradt Klein J. vezetékneve az eredeti, míg testvérei a Kiss nevet viselték. Klein J. kérelmének elutasításáról Mezőpetri lakosai nem tudtak, így mivel az egész család magyar érzelmű és magyarosította is a nevét, senkiben nem merült fel, hogy Klein J. vezetékneve nem Kiss. A hivatalos okiratokban viszont Klein maradt, mint ahogy utódai is. Klein J. fiát (Klein M. apja) szintén Kissnek ismerték, de a személyi igazolványban és egyéb okiratokban megmaradt az ő esetében is a Klein vezetéknév, így ennek következtében — mint német származású személyt - elhurcolták Oroszországba a második világháborút követő deportálások alatt. Interjúalanyom, Klein M, az apja deportálása alatti éveiben egyedüli gyermekként édesanyját kisegítve dolgozni kényszerült. Jeles tanulmányait a munka okozta iskolai kimaradások miatt nem tudta folytatni. Bár fontos megjegyezni, hogy Klein M. neve az iskolai bizonyítványban egyik évben Kleinként szerepelt, a másik évben Kissként. Ez esetben a bizonyítvány téves bejegyzése is igazolja, hogy nem csak közösségi szinten, hanem a hivatalos ügyintézések során sem volt egyértelmű a család neve. A deportálás következtében létrejött élethelyzetnek köszönhetően az iskolai lemaradások és az otthoni rendszeres kemény munka miatt Klein M. nem tudott elvégezni semmilyen magasabb iskolai osztályt, amely elmondása szerint oka lett jelenlegi anyagi és társadalmi helyzetének. A deportálás, amely kényszermigráció volt az elhurcoltak szempontjából, ennek a családnak a sorsára is rányomta bélyegét. Megnehezítette a további létfenntartást az itthon maradottaknak és ellehetetlenítette az életét az elhurcoltaknak. Ebben az esetben a migráció, mint olyan nem csak a vándorlásban lévő egyént vagy csoportot érintette, hanem a statikus személyeket is. A névváltoztatási eljárás azonban nem csak a kényszermigrációs folyamatokra gyakorolt hatást, hanem a későbbi generációk szabad mozgásának elsődleges gátját is képezte. A Klein család további leszármazottainak példáján ez szintén jól érzékeltethető. A közösség és hivatalos szervek bizonytalansága és a csoportközösség elutasítása ismét felmerült a Klein verzus Kiss név kapcsán, amikor Klein M. férjhez ment. A házasságkötés előtt, a templomi hirdetéskor a Kiss helyett használt Klein név a faluközösség értetlenségét váltotta ki, hiszen mindenki Kissnek ismerte a menyasszonyt. Az esküvő után Klein M. felvette férje nevét és a névváltoztatási probléma egy időre halványulni kezdett, majd újra felmerült Klein M. 24 K. M. idézi nagyapját: Mezőpetri, 2007.
