Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében
CSALÁDI ÉLETUTAK Ördög József nagygazda az 1900-as évek legelején több mint háromszáz hold földet vásárolt Szabadjakabszálláson. A jakabszállási utódok kiskundorozsmainak tudják, de Domaszéken élő rokona szerint Szeged határában is volt saját földje és haszonbérlete. Mint dorozsmai gazda, 1895-ben 141 kat. holdat bírt, Szeged határában pedig a nevén 193 kat. hold saját tulajdonú és a várostól bérelt földet jelöl a gazdacímtár. 42 A családi visszaemlékezések igazolják, hogy a dorozsmai gazda és a szegedi földön haszonbérlő gazdálkodó azonos személy: még arra is emékeztek, hogy a szeged-alsótanyai bérföldön birkákat tenyésztett és a gyapjú, a tejhaszon meg a bárányszaporulat jól jövedelmezett. Kilenc gyermeket nevelt föl és közülük két fia és egy lánya örökrészét a jakabszállási földből adta ki. Elsőszülött Antal fiára és Ferencre 84-84 holdat hagyott, Rozália lányának pedig, aki Sári János szeged-domaszéki gazdalegényhez ment feleségül, 140 holdat, mivel neki buckás homokföld jutott. Ördög Antal (fl921) Lippai Etelt, szeged-felsőtanyai gazdacsalád ivadékát vette feleségül és nősülése után jakabszállási örökségére költözött, 1903-ban lányikreik már ott születtek. A 84 holdas birtokon kb. 44 holdat fölszántott, a többit legeltette és használta. Apjától örökölte a birkatartás szeretetét: mindig tartott 50-60 anyabirkát, volt 25-30 szarvasmarhája - ebből 4-5 fejőstehén, 4-8 igásökör, a többi növendékjószág -, 6 igavonó ló, 2-3 csikó, 2-4 anyakoca és baromfi százszámra. Utóbb még vásárolt 50 hold földet, de nem maga művelte, hanem bérbe adta, holdanként 2 mázsa gabonáért. A puszta legjobb gazdájának tartották, még középkorú volt, amikor 1921-ben orvul meggyilkolták. (Egyesek szerint a templomtelek kiválasztása körüli viták áldozata lett, más források szerint az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai voltak a gyilkosság hátterében. 28 ) Három gyermeke közül Etel Rácz Ferenc módos jászszentlászlai gazdálkodóhoz ment feleségül, Anna (1906) férje a fülöpházi Barna Ferenc, Ördög Antal felesége pedig a szeged-felsőtanyai gyökérzetű, Jászszentlászlóra elszármazott Tápai-család sarja, Tápai Matild. 29 A szentlászlói Tápai család gazdálokdásáról és életmódjáról Balogh István írt kitűnő tanulmányt. Ördög Ferenc (1887-1970) dorozsmai lányt vett feleségül: Zádori Máriát (1888-1958) és örökségét úgy gyarapította, hogy felesége dorozsmai jussát eladták és az árán Jakab szálláson vettek földet. Főleg tehenészettel foglalkozott: 12-14 fejőstehenet tartott és már abban az időben abrakolta a teheneket, amikor más parasztemberek azt még „vétőknek tartották." Az 1930-as években gazdatársaival tej szövetkezetet létesített és a kisvasúton szállították a tejet Kecskemétre. Három hold gondozott szőleje és gyümölcsöse volt. 42 Az Ördög-család életúját lásd JUHÁSZ Antal, 2005. 241-245.
