Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében

Az orgoványi katolikusok két legnagyobb kiröpítő fészke Kecskemét és Izsák - akárcsak a reformátusoké. Kecskemét hatalmas határa Orgovány északi-északkeleti, Izsák nyugati-északnyugati szomszédja, így az ott élő kisparasztok tanyai munkavállalása, majd a családok megtelepedése természetes fejlemény és összefügg a házasodási kapcsolatrendszerrel. A házasulok között a kecskeméti Csikós, Halász, Molnár, Péli, Szabó és Virág család több gyermekét találjuk. Az Izsákról beköltözők közül az Aczél, Farkas, Mózes, Vikor és Zsámboki család adott több házasodót. Őket a félegyháziak betelepülésének gyakorisága követi: onnan származott a Drégeli, Ficsor, Hajnal, Kürtösi, Polyák, Vakulya család.

20 A Tisza mellékéről Alpár, Csongrád, északról Kerekegyháza, Kunszentmiklós, Tatárszentgyörgy, dél felől Vadkert, Kecel, Majsa, távolabbról az észak-bácskai Jankovácz, a Tiszántúlról Hódmezővásárhely bocsájtott katolikus telepeseket Orgoványra. 1877 és 1893 között hét jövevény katolikus juhász volt az orgoványi házasulok között.

21 Az izsáki halotti anyakönyvbe az 1894-1903 közötti tíz évben 73 orgoványi lakóhelyű személyt jegyeztek be. Többségük Orgoványon született - sok csecsemő és kisgyermek volt közöttük, a 23 jövevény származási helye pedig a következő: 9 kecskeméti, 5 izsáki, 2-2 szegedi és vadkerti, l-l adacsi, akasztói, kiszállási, kocséri és rácalmási. Az orgoványi katolikusok hitéletének feltételeit az egyházi hatóság csak 1917-ben tudta megteremteni.: kápolna épült és a váci püspök expositúrát létesített a községben. A mostoha viszonyokra jellemző, hogy a kápolna a „Kiselejtezett Templomi Felszerelések Rt" adományából épült. JAKABSZÁLLÁS PUSZTA NÉPESEDÉSE A Jászkunság 1745. évi megváltásakor a puszta felét Szabadszállás, egynegyed-egynegyed részét Fülöpszállás és Majsa kiskunsági mezővárosok váltották meg. Szabadszállás a puszta nyugati részét, Fülöpszállás a középsőt, Majsa pedig a keletre eső területét birtokolta. Mindhárom szabadalmas település 30-35 km távol feküdt pusztájától, melyet a helyi közbirtokosság évtizedeken át baromlegelőként hasznosított. Ezúttal a Szabadszálláshoz tartozó pusztarész népesedésével foglalkozom, melyet írott források Szabadszállási Jakab pusztának, Szabad-Jakabszállásnak említenek. AzI. katonai felvétel ezenapusztarészen az Orgovány-szélihomoksíványokat, az északnyugat-délkeleti vonulatú vízállásokat, három baromkutat és egy szállást 20 SZ. KÖRÖSI Ilona, 1997. 98. 21 VARGA Lajos, 1997. 277.