Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében
tüntet föl. 22 A puszta Majsához tartozó részén a térkép a baromkutakon kívül több szállást is megjelöl. Ugyancsak a Majsa által birtokolt pusztán az 1784-87. évi öszszeírás 15 házat, 13 családot és 77 lakost (44 férfit és 36 nőt) vett számba. 23 Nagy Ludovicus statisztikája és Palugyay Imre történeti-földrajzi műve a három részre osztott Jakab Szállása puszta összes lélekszámát és művelési ágait jelöli meg. 24 Hangsúlyozzuk, hogy a tárgyalt pusztarész népességére és földhasználatára e két statisztikából következtetni nem szabad. Úgy véljük, az ott megjelölt lélekszám döntően a Majsához tartozó Jakab Szállásának megfeleltethető, ahol már az 1780-as években 13 család lakott, míg a Szabadszállási Jakab puszta akkor még néptelen. A vármegye monográfusa Jakabszállás pusztát 18881 kat. hold területűnek írja, melyből „11247 holdat a szabadszállásiak, 4001-t a fülöpszállásiak, 3633-at a majsaiak bírnak." 25 Innen tudjuk, hogy a puszta megosztásánál figyelembe vették a földek minőségét: így juthatott a puszta felét megváltó Szabadszállásnak a többnyire homokos legelőkből a részaránynál nagyobb terület (!). Galgóczy leírása így folytatódik: „Vannak igazi jó fekete homokjai, melyeken tanyás gazdaságok vannak, de kivált a szabadszállási részen, a Bugacz és Monostor puszták határával érintkező oldalon buczkája is sok van. Van 797.r. kath.lakosa, akik pusztai iskolával, leányegyházként Félegyházához tartoznak. Ezen kívül a szabadszállási és fölöpszállási részen ref. Lakosok is vannak, de ezek nincsenek egyházilag szervezve és külön összeszámítva, hanem részint saját városaik egyházához, részint az orgoványi egyházhoz tartozvák." Galgóczy szintén a három pusztarész együttes lélekszámát jelölte meg, ráadásul csupán a katolikusokat. Milyen források adnak fogódzót a Szabadszálláshoz tartozó Jakab puszta népesedésének vizsgálatához? Időben először az egyházi anyakönyvek. Az izsáki református lelkész 1851-ben 4, 1852-1860 között 10, 1861-1870 között szintén 10 Jakab szálláson, illetve „Jakabszél pusztán" lakó, vagy röviden jakabi lakosnak jelölt házaspárt esketett. Közöttük volt az Ács, Kúti, Páli és Tóth család több tagja. Az 1865-ben házasodó ifj. Szalontai Jánosról bejegyezte, hogy Szabadszállásról való, de Jakabszállás pusztán lakik, menyasszonya Cirkos Susánna. Az 1862-ben házasuló ifj. Király Gábor Orgoványon született, de jakabi lakosnak jelölte. 26 Miután a református egyház 1870-ben Orgovány pusztán lelkészséget szervezett, a szomszédos szabadjakabszállásiak oda vitték gyermeiket keresztelőre. 22 I. katonai felvételezés XVII. 27. szelvény. Megnevezése: „Puszta Jacob Szállás". 23 DANYI Dezső-DÁVID Zoltán (szerk.), 1960. 64-65. 24 NAGY Ludovicus, 1828. 467-468.; PALUGYAY Imre, 1854. 236. 25 GALGÓCZY Károly, 1877. 269. 26 Izsák Ref. Egyház Irattára. Házasult személyek anyakönyve, 1851-től.
