Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára

hatnak le legletetni Moglena-themába, állami birtokban fekvő legelőterületekre, sőt két mandrát, telephelyet és karámot is kapnak a Kravitza-planina nevű állami legelőn." VIII. Michael Palailogos (1261-1282) császár az Athosz-hegyi Xeropotamou monostor részére adott kiváltságlevelében (XpuaoßouXAon ^óyoc) többek között megemlíti a monostor tartozékaként Pinakrát, az ott lakó adókötelese vlachokkal együtt.

100 Pachymeres a fővárostól, Konstantinápolytól északra említ vlachokat, akiket Kisázsiába telepítettek át.

101 Kantakuzenos a Rhodope vidékén említ egy Serban nevű vlach főnököt.

102 Phrantzes (119,414) Havasalföldet már nagy Vlachiának mondja.

103 Dukas (p. 88.) a Havasalföldet egyszerűen a Fekete-tenger melletti BA,a%ía-nak nevezi.

104 Laonikos a pindoszi (thessaliai) vlachok mellett ismeri a Dunától Északra lakó (havasalföldi, moldvai és erdélyi) vlachokat. Úgy tartja, hogy nyelvüket és eredetüket tekintve egy és ugyanazon nép, csak azt nem tudja biztosan, hogy a thessáliaiaktól történt-e a vándorlás a Dunától északra, vagy megfordítva.

105 V. A középkori magyar okleveles anyagban a románság első említése „olaci" néven fordul elő. Egy 1250-ben kelt magyar királyi oklevél tanúsága szerint 1211-ben az Aszen Borii bolgár cár megsegítésére a Türje-nembeli Joachim szebeni ispán vezetése alatt küldött seregben szászok és székelyek mellett ott szerepelnek a románok (olaci) és a besenyők (bisseni).

106 Sokáig II. András eredeti oklevelének 99 GYÓNI Mátyás, Pásztorkodás 344. - G. ROULAND-P. Callup, Actes de Lavra I. Paris, 1937. p. 124-127. no. 47. - DÖLGER, Fr., Zur Textgestaltung der Lavra-Urkunden und zu ihrer geschichtlichen Auswertung. In: BZ 34. (1939) 26, 34-35, 44-45, 47, 57-59. 100 DÖLGER, Fr., Regesten, III. p. 67. no. 2023. 101 II. 106. B. - DARKÓ Jenő, Népesség 29. 102 I. 146. B. - DARKÓ Jenő, Népesség 29. 103 DARKÓ Jenő, Népesség 29. 104 DARKÓ Jenő, Népesség 29. 105 DARKÓ Jenő, Népesség 30. - vö.: TAMÁS Lajos, Rómaiak 1935. p. 104.: „A Pindoshegységbeli nép ugyanazt a nyelvet beszéli, mint a dákok, akik testvéreik. A dákok nyelve az itáliaihoz hasonlít, de annyira elrontott, hogy az itáliaiak csak nehezen értik meg. Azt azonban, hogy ilyen nyelvvel hogyan kerülhettek mostani lakhelyeikre, senkitől sem tudtam meg, s tudtommal senki nem is emlékezik meg erről". Laonikos Chalkokondyles ed Bonn p.77:21. - ed Darkó I. p. 72:11. 106 SZENTPÉTERY Imre, Reg. I. p. 277. - TAMÁS Lajos, Rómaiak, románok és oláhok ' Dácia Trajánában. Bp, 1935. 191. - MAKKAI László - GÁLDI László, A románok története. Bp, 1941. p. 37.: Aszen Borii cár megsegítését 1213-ra teszi. - Erdély története. Szerk.: KÖPECZI Béla, Bp. 1986.

1, p. 303.