Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára
tekintették azt az 1222-re 107 keltezett oklevelet, melyben a király a német lovagrendnek adományozza a Barcaságot. Többek között megengedi a rendnek, hogy akár a székelyek, akár pedig az oláhok földjén keresztül szállítanak is sót, vámot nem tartoznak fizetni. Az itt említett oláhok földje az Olt mentén és Kerc vidékén keresendő. 108 III. Honorius pápa 109 még ugyanabban az évben elismeri és megerősíti II. András adományozását. Az oklevélben szintén szerepel a „terra Blacorum" megjelölés. Figyelemre méltó, hogy mindkét oklevélben a Barcaság lakatlan földként (terra déserta et inhabita) szerepel. 110 Egy 1213-ban kelt oklevél a Barcaságot „vacua et inhabitata"-nak mondja. 111 Egy 1223-ban kelt oklevélben II. András a korábban már a kerci monostornak adományozott „terra exempta de Balcis"-X újból a monostornak adományozza. 112 Méltán gondolhatunk arra, hogy az exemptio szó használata kétségtelenné teszi, hogy a szóbanforgó román kerületnek bizonyosfokú joghatósága volt. 113 Egy másik, 1224-ben kelt oklevél a románok és a besenyők erdejét (silva Blacorum et Bissenorum) említi „cum aquis", amelyet II. András a német hospesek és az ott élő románok és besenyők közös használatába adja, amelynek szabadon örvendjenek, és abból senkinek sem tartoznak szolgálni. 114 Ez az erdő Szászváros és Bárót között feküdt, minden való107 1222. május 7. előtt: FEJÉR, G, III./l. 370. - Densusianu, Documente 74. Zimmermann-Werner, p. 18-20. no. 31.- SZENTPÉTERY Imre, Reg. I. p. 124. -Doc. Val. p. 1-8. No. 1. - HUNFALVY János, Az oláhok története. I. 328-330. - KARÁCSONYI János, In: Századok 1908. p. 847-848. - MAKKAI László, Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben. Kolozsvár, 1943. p. 6. - Erdély története I. Szerk. KÖPECZI Béla. 1986. p. 303, 594..: Az 1222-re keltezett okleveletmiben Rómában tartózkodó Hermann von Salza, a német lovagrend főnöke koholta az azt megerősítő pápai oklevéllel együtt. - Id.: HOLBAN, M, Din cronica relatiilor româno-ungare ín secolele XIII-XIV. Bucuresti, 1981. 108 GYÖRFFY György, Történelmi Szemle 1964. p. 3. - TAMÁS Lajos, Rómaiak p. 191. - MAKKAI László, 1941. p. 6.: a „terra Blacorum"-o\ Fogarasfölddel azonosítja. 109 1222. dec. 19.: FEJÉR, G., III./l. p. 422. - Densusianu, Documente p. 76. ZIMMERMANN-WERNER, I. p. 22-24. No. 34. - Doc. Val. P. 8-9. No. 2. GYÖRFFY György, Történelmi Szemle 1964. p. 3. - Erdély történetei. Szerk.. KÖPECZI Béla 1986. p. 303, 594. - HOLBAN, M. 1981. 110 ZIMMERMANN-WERNER, I. pp. 19,22. - TAMÁS Lajos, Rómaiak 191, 192. 111 ZIMMERMANN-WERNER, I. p. 16. 112 1223. nov. 30.: FEJÉR, G., III./l. 399,459; VII./l. 215. DENSUÇIANU, Documente p. 80. - ZIMMERMANNN-WERNER, I. p. 26-28. No. 38. - SZENTPÉTERY Imre, reg. I. p. 130. - Doc. Val. P. 9-10. No. 3. - GYÖRFFY György, Történelmi Szemle 1964. p. 3. 113 MAKKAI László, 1941. p.6. 114 1224. nov. 30. után: FEJÉR, G., III./l. 441. - Densusianu, Documente p. 83. ZIMMERMANN-WERNER, p. 32-35. no. 43. -Doc.Val. p. 10-15. No. 4. -HUNFALVY
