Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MADARAS LÁSZLÓ: Népmozgások az Alföldön a VIII-IX. században

Kápolnadűlő, Tiszafüred-Majoroshalom, Kiskőrös, Záhony).

20 Magam a legkésőbbi övdíszítményeket vizsgáltam: „Mint azt láthatjuk, a négyféle megközelítés együttesen 29-30 lelőhelyen, 50-60 sír esetében valószínűsítette a IX. századi keltezést. Ezek a számok akkor vállnak igazán beszédessé, ha összehasonlítjuk a VIII. illetve a X. századi lelőhelyek számával. A VIII. századi több száz griffes-indás lelőhely és az ugyancsak nagyszámú X. századi magyar temető között feltűnő a IX. századi - továbbélő griffesindás (?) - lelőhelyek igencsak alacsony száma. Még feltűnőbb az ellentét, ha a sírszámokat vetjük össze. A VIII. századi sok ezer sírral szemben 50-60 IX. századra keltezhető sír áll. Ez az aránypár világosan mutatja a griffes-indás továbbélés nagyságrendjét. Az igen gyér, szórványos lakosság megfelel annak a képnek, melyet a kóborló avarok által gyéren lakott „avarorum solitudes" meghatározás takar".

21 Azonban nemcsak a griffes-indás továbbéléssel kapcsolatban merül fel kétség az Alföldön. Bizony bolgárokat sem nagyon találunk. Szalontai Csaba részletesen vizsgálta meg az írott forrásokat és a régészeti leleteket, s az eredmény elkeserítő: „Összefoglalva dolgozatunk érdemi részét: a történeti források egy esetben tudnak olyan eseményről, amikor az Alföldön biztosan voltak bolgárok, ez Oneganon halálesete. Ebből azonban aligha lehet komoly következtetéseket levonni, ugyanis nagyon valószínű, hogy a bolgár-frank háború emlékéről van itt szó. A többi rendelkezésre álló forrás - legjobb jóindulattal is - csak arra alkalmas, hogy valamilyen feltevést tegyünk a bolgárok Kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatban. Sem konkrét helyet, sem konkrét időt, sem konkrét személyt, sem pedig konkrét eseményt nem tartalmaznak. Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy ezek értelmezéséből — a szárnyaló fantázia segítségével - bármilyen következtetést vonjunk le a bolgár uralomról. A nyelvészeti adatok arra engednek következtetni, hogy a szláv nyelvek közül a délszláv, a bolgár-szláv emlékek csak halvány nyomokban maradtak ránk. Azonban ezeknek nem ismerjük a keletkezését, legfeljebb csak XI-XII. századi oklevelekből lehet erre következtetni. Éppen ezért a bolgárok jelenlétének igazolására csak nagyon feltételesen fogadhatók el e helynévi adatok. A régészeti leletekből egyértelműen kitűnik, hogy Erdélyben számolhatunk bolgár jelenléttel, azonban ezek a leletek teljes mértékben hiányoznak az alföldi részekről (kiemelés tőlem ML). Márpedig ezek nélkül aligha igazolhatjuk a bolgár népesség jelenlétét".

22 20 SZALONTAI Csaba, 1995. 146-147. és 1. térkép. 21 MADARAS László, 1993. 26-27. 22 SZALONTAI Csaba, 1995. 124-125.