Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - HALÁSZ PÉTER: Székelyek migrációja Moldvában

Az állami és az egyházi levéltárak a magyarországi kutató számára gyakorlatilag hozzáférhetetlenek: a belügyminisztérium, valamint a sok tekintetben hasonló célokat szolgáló moldvai katolikus klérus zárolja az anyagukat. Romániában az állami statisztika gyakorlatilag nem ismeri a településsoros adatnyilvántartást, vagy ha valahol a belügyminisztérium nyilvántartásaiban lehetnek is ilyen számsorok, a hozzáférhető kiadványokban véletlenül sem közöltek. Még kevésbé találunk nemzetiségre, vagy anyanyelvre vonatkozó településekre vonatkozó településenkénti adatokat. Moldvában ilyet kizárólag az 1898-1904 között megjelent Románia Nagy Földrajzi Szótárában, valamint az 1930-as népszámlálásról közzétett adatsorokban találunk. Az írott források hiánya miatt a moldvai magyarok migrációs folyamatainak vizsgálata során megkülönböztetett jelentőséget kap a verbális örökség, a szájhagyomány. Ebben pedig nincsen hiány, hiszen a moldvai csángómagyarság hagyományos kultúráját és anyanyelvét tekintve mind a mai napig a szóbeliség állapotában él, így egy-egy falu népesség- és településtörténete elsősorban apáról fiúra szálló hagyomány. Az utóbbi 5 esztendőben - részben még magyar nyelvű, részben már román nyelvű - moldvai katolikus falvakról megjelent, dilettáns, de legalábbis amatőr helytörténeti kiadványok adatait csak szigorú és hozzáértő forráskritikával lehet felhasználni, mert ezek elsősorban propagandacélokat szolgálnak: a moldvai csángómagyarok románságát próbálják bizonygatni. A nacionalista indíttatású primitív értelmezések mellett azonban szerencsére egyre több dokumentumanyagot is tartalmaznak ezek a füzetek, amit megfelelő türelemmel - mint az aranyat a fövényből - ki lehet mosni.

6 A moldvai magyarok - elsősorban a székelyek - két és fél évszázados belső migrációjának indítékai a dolgok természetéből adódóan ezek nem egyértelműen és főként nem külön-külön érvényesültek, hiszen több körülmény együttes hatására indult meg a népmozgás. Nehéz eldönteni, hogy melyik tényező adta meg a végső lökést valamely költözésnek, vándorlásnak, áttelepülésnek. Ezért a következőkben sorra vesszük moldvai csángómagyarok, elsősorban a székelyek belső migrációjára ható fontosabb tényezőket. HADAK VONULÁSA, HÁBORÚS DÚLÁSOK Ez az indíték a XVI. századtól a XVIII. század második feléig folyamatosan érvényesült, a nagyobb hadjáratok természetesen újabb és újabb lökést adtak, bujdosási hullámot indítottak el. Tudjuk, hogy a „két pogány" közé ékelődött, vi6 CIOBOTARU, Ion H.-DESPINESCU, Anton-DOBOÇ Damit, 2003, COÇA, Anton, 2001.; DOBOS, Damit, 2002.; DOBOÇ, DanuJ, 2003., MORARU, Alois-DIMIÇCÂ, Ioan-COÇA, Anton, 2002.; PILAT, Liviu, 2002.