Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FRISNYÁK SÁNDOR: Ősi vásárvárosok az Alföld és Felső-Magyarország határán

kapujáig, és Ungvárnál visszacsatlakozik az alföldperemi vásárvonalba (Teleki P. 1931). A vásárvárosokat összekötő ősi útvonalak mentén (pl. a Duna-nyílás és a Miskolci-medencekapu között) a gazdasági tevékenység már a középkorban centrum-térséget formált (Süli-Zakar I. - Csüllög G. 2000). A centrum és periféria kialakulásában a terménycserét lebonyolító városok egyéb funkciói (pl. a közigazgatás, a védelmi szerepkör, a kulturális élet és az egyház-irányítás intézményei, a kézművesség, helyenként a fejlett szőlő- és borkultúra stb.) is fontos településfejlesztő-népességkoncentráló tényezők voltak. A Kárpát-medence (XIX-XX. századi gazdasági struktúráját ábrázoló térképeken Fodor F., Teleki P. és mások is megjelenítik a vásárvonalak kiszélesített sávjában az ún. átmeneti-jellegű (környezetéhez képest fejlettebb) területeket (Fodor et. al 1920). 3. ábra Piachelyek és piacközpontok leggyakoribb típusai a Kárpát-medencében. Jelmagyarázat: 1= ártéri síkság, 2= ármentes alföldi tájak (életkamrák), 3= dombságok, 4= közép- és magashegységek, 5= hegységközi kismedence, 6= vásárvonal, 7= talajtípusok határa, 8= vásárváros, 9= átkelőhely, 10= ártérperemi település, 11= talajzónák határán kialakult vásároshely, 12= piachely folyó- és patakvölgyek nyílásában, 13= medenceközpont, 14= hágóalja (vagy hágókapu) város, 15= szoroskapu város A vásárhelyek és a nagyobb piacközpontok nemcsak a hegység és a síkság határvonalán alakulhatnak ki, hanem más, eltérő gazdasági-jellegű vidékek érint-