Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

Az aranyhomok központjának, Kecskemétnek piaci és szállítási rendjét modellnek tekinthetjük,

27 amihez jól kapcsolódott a vasút, az exportszállítmányok célba juttatásával.

28 1924 után a fővárosba irányuló gyümölcsszállítás jelentékeny része vasúton bonyolódott.

29 Nagykőrös a gyümölcsön kívül egyes zöldségfélék (fejessaláta, uborka, zöldhagyma stb.) terén is jól kihasználta a közlekedés kínálta lehetőségeket.

30 Ebbe a rendszerbe Jánoshalma és Kiskunhalas is jól tudott bekapcsolódni, amire felfigyelt Erdei.

31 A kecskeméti sárgabarack,

32 a kiskunhalasi Kieffer körte,

33 a nagykőrösi Üvegmeggy,

34 a Csongrádi dió,

35 a szentesi „Igazi meggy",

36 a szatymazi őszibarack

37 meg a ceglédi fekete eper

38 nem csupán fajta nevek, hanem az egykori magas színvonalú paraszti gyümölcstermesztés rangját, hírnevét igazolták. A nagyüzemek az egészen új termesztési szemléletükkel és gyakorlatukkal aligha tekinthetők e történelmi tradíciók folytatóinak. A változásokat csak a kajszibarack vészelte át. Az alföldi és dombvidéki szőlőskertek - benne a sokféle gyümölcsfával - háztáji gazdaság, hobbikert, esetleg zártkert formájában fennmaradnak, mert szükség van rájuk. Csökkentik ugyanis a piaci áruhiányt, bővítik a választékot. A szabad levegőn végzett kerti munkával a gazdák egészsége is jobban megőrizhető. Ezen túlmenően számtalan értékes és régi fajta itt tartható fenn. A kistermelők a környezet védelmében is sokat tehetnek (kevesebb permetezéssel, madárvédelemmel; 27 BKmL 2.D.8.9.C Kkmti Pm. Hiv. ir. 1928. Kül. biz. jel. 28 SzSzmL. V.A. 114 1828/10.; Für 1983. 122. 29 Für 1983. 222. 30 PmLNO V. 279. Nk. Polg. mest. Ein. ir. 331/1929. és Nagy L.: Nagykőrös város gyümölcs-, zöldség-és főzelékterm. állapota 1930-ban. Nk. 1930. 44-46. 31 Erdei (1937) 1977. i.m. 219-221. 32 Nyújtó F. - Tomcsányi P.1959. A kajszibarack és termesztése 20-23. és 9-38. kép; Nyújtó F. - Surányi D. 1981. Kajszibarack 51-55. 33 Simon A. 2004. „Hát nem mese körte ez?" A Kieffer körte Halas gyümölcskultúrájában. Halmok és havasok. Tanúim. Bárth János tiszt. 417-424. 34 Nyújtó F. 1958. A meggy termesztése. 10-14. és Surányi D. 2003. Érik-e meggy, körösi lány? Történeti vázlat egy gyümölcsfajtáról. Nagykőrösi Kalend. 2004. 7: 108-111. 35 mint a 20. jegyzet! 36 Surányi 1992. i.m. 53-56. 37 uő. Az alföldi őszibarackterm. in: id. Mohácsy M. - Maiiga P. - ifj. Mohácsy M.: Az őszibarack. 457-469. 38 Jeszenszky Á. 1972. Az eperfa Morus alba L. 15-19. és Surányi D. 1994. Az ugyeri eperfák - Egy elfelejtett gyümölcstermő faj termesztési hagyományai. Studia Comit. 23: 567-593.