Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében
okszerű talajműveléssel és a megtermelt javak szinte veszteség nélkül felhasználhatók. 39 A kétszintes termesztés módszereit egy következő részben foglaljuk öszsze. Ezúttal csupán utalunk arra, hogy számos mesterfogás a mai napig méltó a megtartásra, a feledéstől is óvni kell azokat, mert a környezetkímélő háztáji és részműveléses szőlő- és gyümölcsköztes termesztés még mindig perspektivikus, ökológiai művelési módszer. 40 GYÜMÖLCSPIACOK A kora Árpád-korban a törzsi szálláshely központok, majd a királyi szék- és szálláshelyeknek, valamint az egyházi közigazgatási központoknak természetes vonzerejük volt; Eger, Győr vagy Vác piaca például azért fejlődött és virágzott. 41 A kínált áruk, azok mennyisége és minősége tükrözte a feudalizmus gazdasági lényegét. 42 A nagybirtokok a jelentős belső fogyasztásukat robotos termeltetéssel vagy a terményadók révén elégítették ki. 43 És ha ezek után mégis maradt fölösleges termény, a jobbágyok azt is a piacra vitték. A pénz általános értékmérő szerepének kiteljesedését is részben a piacok erősödése hozta el 44 . Az Árpád-ház kihalásával Buda központi szerepe jelentősen megnövekedett, amelyet élénk piaci tevékenysége is bizonyít. 45 Buda vidékén a XIV. században már virágzó-szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. Többek között nagyobb méretekben mandulát, körtét, barackot és almát termesztettek. 46 1439-ben a budai piacon 6 német és 3 magyar gyümölcsárus kofa dolgozott, akik a következő gyümölcsöket kínálták: almát, körtét, cseresznyét, meggyet, szilvát, kökényt, őszibarackot, zöldmandulát és zölddiót, mogyorót, húsos somot és szamócát; feltűnő, hogy a zöld gyümölcs, mint árucikk mennyire kedvelt volt. Kompótot készítettek belőle, 39 Surányi D. 1992. i.m. 63-80.; uő. 2002. Gyümölcsöző sokféleség 9-12. és uő. 2004. Feledésbe merült hagyomány: a gyümölcsfélék mint állati takarmány. Arany János Múz. 12: 133-165. 40 Surányi 1989. i.m. 151-161.; uő. 1992. 63-76. és 80-85. 41 Prinz Gy. - Teleki P. é.n. Magyar föld - magyar faj II. Magyar földrajz.. 352-371. 42 Zolnay 1982. i.m. 197-235. és Szabó I. 1971. A falurendszer kialakulása... 165-169. 43 Wellmann i.m. 14-96. és Für 1965. Jobbágyföld - parasztföld. in Szabó I. (szerk.) A parasztság Magyarországon a kap. korában 1848-1914. 33-156. 44 Bácskai V. - Nagy L. 1984. Piackörzetek, piacközpontok...61-88. és Viga Gy. 1990. Árucsere és migráció... 100-111. 45 Zolnay L. 1977. i.m. 313-317. és Fügedi E. 1981. Kolduló barátok, polgárok, nemesek 114-237. és 364-386. 46 Rapaics R. 1940. A magyar gyümölcs c. kötet egyes részletei
