Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében
formában katalizálta piaci viszonyokat. Üzenet is van benne, hogy a sokféleséget a fajtagyűjteményekkel, illetve sokféle fajta termesztésével, fogyasztásával egyaránt lehet segíteni. Tehát elsősorban a MaynardSmith (1988) által körvonalazott új paradigma, azaz a biológiai sokféleség 4 gazdagítása szempontjából értékeljük, nem feledve olyan gazdasági célt sem, mint az árutöbblet elhelyezésének lehetőségeit külső piacokon. A gyümölcskultúránk mostani állapota, állami szinten a kezeletlensége, a termesztési tradíciók megőrzése miatt sem engedhető meg. KÉTSZINTES- ÉS KÖZTESTERMESZTÉS JELENTŐSÉGE A Néprajzi Lexikon 5 gyümölcstermesztésre vonatkozó címszava helyesen állapítja meg, hogy a paraszti termesztés a XX. század közepéig (sőt mostanság is) középkori formákat őrzött az erdei és ártéri gyümölcsösök kertszerű használatával. Ezek ma alig jelentősek. 6 Az archaikusnak vélt szőlő-, gyümölcsköztes kertkultúra kialakulását és jellegzetességeit, viszont mint mai termesztési formát kell értékelnünk. A földesúri rendeletek 1848 előtt tiltották a gyümölcsfák ültetését a szőlőskertekbe, vagyis az addig tilalmas termelési forma csak ezt követően szerezhetett létjogosultságot. Für Lajossal 7 egyetértésben, a kétszintes termesztés meglétét sokkal korábbinak látjuk, s ennek az ideje a XVIII. századnál is előbbre tehető. A török hódoltsági korra nyúlik vissza, 8 s annak egy másik török hódoltsági tartomány (Mezopotámia) ókori hagyományai húzódnak meg 9 . Mivel gyümölcsfa-ültetési, nevezetes földesúri tiltás alig érvényesülhetett például a három város határában, s a kisdarab szőlők esetében, a gyümölcstermesztés magas szintre emelkedett. Mint Erdei is írta, a három város szőlőskertjeinek „tartozékai" voltak a gyümölcsfák. 10 „A vegyes jellegű telepítések mögött nem annyira növényvédelmi meggondolások, sokkal inkább gazdaságossági szempontok húzódtak meg. A feudális korban, amikor a kertkultúrák még döntően önellátási célokat szolgáltak, a paraszt azért telepített szőlőjébe gyümölcsfát, hogy minél, jobban tudja családja ebbéli szük4 Evolutionary progress and the levels of selection, in: Evolutionary progress, ed. Nitecki, M.H. 219-230. 5 NLII. köt. 1979. 381. 6 Az 1992. évi birtokrendezés alapja, 24. (az ún. kárpótlási) tv. és agroökológiai hatásai: Surányi D. 2005. A pomológiai értékek (hungarikumok) jövője a kárpótlások utáni helyzetben in: Utóparaszt hagyományos és modernizációs törekvések...395-407. 7 Für L. 1983. Kertes tanyák.. .203-204. 8 Surányi D. 1992. Magyar gyümölcs 39-52. 9 Surányi D. - Khidir, K.M. 2002. A szőlő-és borkultúra az ókori Mezopotámiában s annak történeti-ökológiai tényezői. Agrártört. Szeml. 44 (3-4): 383-426. 10 Erdei F. 1977. Futóhomok 75 és 124.
