Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

SURÁNYI DEZSŐ A GYÜMÖLCSPIACOK FUNKCIONÁLIS SZEREPE A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSÉBEN A Kárpát-medence sajátosan egységes, a nagy klimatikus szélsőségektől mentes földrajzi nagytáj, amelynek a Kárpátok hegykoszorúja s a mediterrán tengerek közelsége miatt körülbelül 2-3 °C-kal magasabb az évi középhőmérséklete, mint ami a földrajzi szélességből következne.

1 Egy közelmúltban megjelenő kismonográfiában történeti-ökológiai alapon vizsgáltuk a Kárpát-medence kínálta lehetőségeket, s természetes vegetációt. A mai országnak közel 85 %-án, a történelmi országnak is mintegy 70 %-nyi területén egy vagy több gyümölcsfaj nemcsak, hogy honos, hanem termeszthető is.

2 A természeti adottságok mind vertikális, mind horizontális irányban mozaikosabbá teszik ugyan e nagytájat, de ez csak a termeszthetőségi és faji sokféleséget gazdagítják. Vagyis azon túl, hogy az erdős sztyeppék, zárt tölgyesek és bükkösök természeti feltételei az irtások után is valamelyik gyümölcstermő növényfajcsoport számára előnyös, valamint a gazdag vízrajzi változatosság is igen jelentős tájpotenciálbeli különbségeket eredményez.

3 A Kr.e. VII-VI. századtól fokozatosan, majd egyre gyorsabban kulturtájjá változó természetes táj annak megtartásában vagy megváltozásában az emberi civilizációs jelenlétnek komoly szerepe van. A gyűjtögetéstől, vadászattól és halászattól hosszú idő telt el a sikeres élelem termelésig, állattenyésztésig, s a letelepedésig; a népességgyarapodás és fokozott táplálékszükséglet következménye lett többek - között - a táj természetességének csökkenése. Az emberi táplálkozási szükségletek teljesülésének a legtermészetesebb formája termesztés-tenyésztés. Ha a természeti feltételek, vagy valamilyen módon a népesség alakulása gátat képez, megfelelő gazdasági szinten a piacok, vásárok lehetőséget teremtenek a szükségletek pótlólagos kielégítésének. Jelen tanulmány vázlatosan megvizsgálja azoknak a körülményeknek egy részét, amelyet a köztes és kétszintes termesztés eredményezett. Nevezetesen az árubőséget, s majd ezáltal a fajtagazdag termesztést, ami mennyiségi és minőségi 1 Bulla B. - Mendöl T. 1947. A Kárpát-medence földrajza. 27. 2 Surányi D. 2007. Magyarország jelenlegi és potenciális gyümölcs génvagyona. Kanitzia (Szombathely), (megjel. alatt). 3 Surányi 2002. Gyümölcsöző sokféleség 13-22.