Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - CSOMA ZSIGMOND: Erdélyi gyümölcs az Alföldön

tag, eleinte világoszöld, majd az érés folyamán barnás piros, és csaknem feketés piros csíkozott. Nevét is erről kapta. Az FVM Agrármarketing Centrum KHT-vel, a Central Európa Alapítvány szervezésében, a tudományos irányításommal gyűjtöttük össze a HÍR (Hagyományokízek-Régiók) programban az erdélyi történeti, regionális élelmiszer termékeket, tájfajtákat. A gyűjtés legfontosabb kritériuma az volt, hogy a történeti dokumentálható múlttal rendelkező élelmiszerpari-mezőgazdasági termékek, termények ma is kereskedelemben kaphatóak legyenek. A kutatás során sok olyan régi tájfajta, illetve regionális, egy adott termőtájhoz kötődő gyümölcs is előkerült, amelyek a távolsági kereskedelemben is egykor részt vettek, illetve a helyi vásárokon, piacokon viszonteladók révén ebbe a nagy forgalomba is bekerülhettek. Ezért megismerésük, mint erdélyi gyümölcsöknek nem haszontalan. A tudományos programban résztvevő, leíró kollégák adatai felhasználásával, rájuk hivatkozva adom meg az erdélyi régi gyümölcsöket, amelyek a nagyhírű erdélyi szilvát, az aszalványokat, az almákat, a körtéket a cseresznyéket és a meggyet ölelik fel. Az összegyűjtött regionális termények jelzik azt is, hogy egy-egy fő fajta mellett az évszázadok alatt más-más fajta is megjelent és az értékesítésben. A tájilag jellemző, helyben elterjedt, nagynevű fajták mellett így más gyümölcsfajták is bekerültek a kereskedelmi forgalomba. A leírások történeti, néprajzi-gazdaságtörténeti jellegűek. ERDÉLYI SZILVÁK A Kalotaszeghez tartozó, ékes-díszes népviseletérői-népművészetéről, táncairól híres település szilvája, a Györgyfalvi szilva, amit a környező leghíresebb szilvatermelő településről, Györgyfalvárói nevezték el.

22 A régió fő fajtája a nagyhírű Besztercei szilva volt, más néven a Hargasmagú szilva. Főleg tehát besztercei fajtát (Prunus domestica, ssp. et, var. domestica (var. pruneauliana) f. hungarica) szilvát, (románul bis|riteni) takar a györgyfalvi földrajzi név, amely tojásdad, közepes méretű, sötétkék színű, hamvas gyümölcsű. Magas cukor- és savtartalom, kedvező sav-cukorarány jellemzi, ezért kiváló, egyedülállóan harmonikus ízt biztosít a szilvának. Emellett még a következő egyéb termesztett fajták kerülnek györgyfalvi szilvaként értékesítésre a piacokon, keveredve a beszterceivel: kozbor, lószemű, korsószárú, húsos, nagy - és apró fehér. A györgyfalvi szilva gyümölcse közepes nagyságú (18-22 g), átlagos átmérője 28-30 mm. Alakja megnyúlt, szabályos szilva alakú. Héja sötétkék, erősen hamvas. Húsa kemény - érettségétől függően - sárgászöld, aranysárga. Magvaváló. íze jel22 Leírója, kutatója Mészáros Márta etnográfus, muzeológus, a Kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum tudományos munkatársa volt.