Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FODOR ISTVÁN: Prémkereskedelem, művészet, hitvilág (Kereskedelem és hatása őseink korában)

A. M. Belavin előbb magvas tanulmányt, majd monográfiát szentelt a kámai kereskedelmi út történetének.

46 Mondanivalójának lényege: az ananyínói korban élénk kámai út forgalma a Kr. e. IV. századot követően erősen megcsappant, s régi jelentőségét csak a VII-VIII. századtól szerezte újból vissza. Ettől az időtől fogva került erre a területre (a Káma középső és felső szakasza vidékére) nagy mennyiségű iráni, bizánci, majd közép-ázsiai ezüstpénz és ezüst edény. AIX-X. századtól a déli árúk közvetítő kereskedői a volgai bolgárok lettek. Ennek legfontosabb tárgyi bizonyítéka, hogy ekkortól az ezüstneműkkel együtt nagy mennyiségű bolgár árú is áramlik északra, s nem csupán a Káma-vidékre, hanem az Urál-hegység keleti oldalára is. Belavin azt is feltételezi, hogy nem csupán áruk, hanem emberek is jelentős számban kerültek bolgárföldről északra. Ennek bizonyítékát látja a bolgár kerámia itteni elterjedésében és a bolgár típusú fazekaskemencék megjelenésében a rozsgyesztvenszki településen. A volgai bolgárok közvetítő kereskedelméről, természetesen már a korábbi kutatás is jól tudott. A. P. Szmirnov például 1962-ben Bulgárban olyan, 6 cm átmérőjű s talán a IX-X. századra keltezhető préselőmintát talált, amellyel solymászjelenettel díszített lemezt lehetett készíteni. Az ilyenfajta „sámánfüggők" elég gyakori leletek az Urál-hegység mindkét oldalán, így Szmirnov feltételezte, hogy ezeket a függőket valószínűleg a volgai bolgárok készítették s cserélték prémre északi szomszédaikkal. Nézete szerint a solymászjelenet az iráni és közép-ázsiai eredetű edények ábrázolásainak durva utánzata.

47 A hasonló jelenettel díszített tálak és lemezek bolgár eredetét a nyugat-szibériai leletek alapján is igazolva látta nemrég B. I. Marsak és N. V. Fjodorova.

48 Ezzel szemben K. A. Rudenko arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi kutatás meglehetősen kritikátlanul sorolt jó néhány tárgytípust a volgai bolgár készítmények közé (filingrándíszes ékszerek, kérdőjel alakú fülbevalók, nyakperecek, az említett solymász-jelenetes edények és lemezek), jóllehet ezek jelentős része másutt is készülhetett, nevezetesen az előkerülésükhöz közel eső területeken is. A Káma és az Ob-vidékén ugyanis olyan településeket tártak fel az utóbbi időben, amelyeken jelentős kézműipari termelés nyoma mutatható ki.

49 Ez utóbbi kritikai észrevétel azonban, természetesen nem a volgai bolgár közvetítő kereskedelem létét kérdőjelezi meg, csupán a leletek alaposabb vizsgálatának szükségességére figyelmet. E kereskedelem fontosságáról az írott kútfők is megemlékeznek. A Magyarországot is megjárt XII. századi utazó, Abu-Hamid al-Garnáti arról is felvilágosít bennünket, hogy a bolgárok nem csupán arab vetélytársaiktól óvták prémkereskedelmi hegemóniájukat, de magukat az északi 46 BELAVIN 1999; 2000. 47 SZMIRNOV 1964. 48 Vö. FJODOROVA 2003. 49 RUDENKO 2006. - Vö. BELAVIN 1992.