Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SILLING LÉDA: Zombor, a Nyugat-Bácska piacközpontja

apatini, a felnőttek szabója bezdáni, a posztóból készült melegcipőket a baranyai Kiskőszegről hozta a varga. A múlt század nyolcvanas éveiig közöttük árusította két-három szelencsei szlovák asszony a környék népviseleti kiegészítőit (szalagokat, flittereket, ragyogókat, kasmír anyagú fejkendőt, csipkét, színes selyemcérnát), melyeket leginkább Szlovákiából hoztak be az ő rokoni kapcsolataik révén. A valamikori tulipános vagy ácsolt bútor helyett ma kényelmes, kihúzható ülőgarnitúrák kaphatók a piacon, ezeket Bácskeresztúrról, vagy néha Veprődről hozzák. Ok méret utáni bútorrendelést is vállalnak, a kész árut pedig házhoz is szállítják. A betonból készült-öntött épületdíszeket zombori és bezdáni kocamesterek árulják. A Duna közelsége nem csak szállítási lehetőséget adott a környék lakóinak, hanem munkát is. Monostorszeg a Duna partján fekszik. Lakói idetelepedésük óta halászatból, fakitermelésből élnek. Zombor piacain leginkább tőlük lehet tűzifát vásárolni. Monostorszegen több cigány család is él. A műanyag termékek megjelenése előtt tőlük vették a fából ácsolt hordókat, dézsákat, vödröket. Mára termékeik listája jelentősen csökkent, csupán a disznóvágásokhoz szükséges nagyméretű forralóteknőket, rémfát (erre a vastag gerendákból álló szerkezetre húzzák fel a disznót, hogy szétbonthassák), stokot (hosszú fából készített disznóvágáshoz használt asztal) készítenek. Zombor városának piacai nemcsak a szomszédos kistelepülések lakóira hatottak vonzó erővel. A szomszéd városból is érkeztek ide halászcigányok. Az apatini cigányokról, már említettem, hogy hétvégén, vagy kedden és pénteken a zombori piac bejáratánál megjelennek, és műanyagból font kosaraikban hoznak különféle halat. Hangosan kiabálva hirdetik árujukat és annak frissességét. Korábban az apatini sváb és a monostorszegi sokác asszonyok szárított halat árultak a Grassalkovich-palota mellett nyíló utcában. Szerbiából termékeket is hoznak és árusok is érkeznek. A kettő nem feltétlenül kapcsolódik egymáshoz. A terményeket sokszor nagyban adják el a helyi kofáknak, az árusok pedig tavasztól őszig állandóan megtalálhatók itt felvásárolt portékájukkal. Már a XX. század nyolcvanas éveiben megjelentek a piacokon azok a szegényebb szocialista országokból származó emberek, akik hazájuk olcsóbb termékeit hozták Zombor és az ország más piacaira is, hogy itt azt drágábban el tudják adni. így érkeztek ide az oroszok, ekkor kapta a piac az oroszpiac elnevezést. Feltételezhető, hogy nem csak Oroszországból, hanem Ukrajnából származó árusok is voltak köztük, de oroszul, vagy orosznak hangzó nyelven beszéltek. Hasonlóan lengyel piacnak keresztelték át a csempészáru eladásának helyet adó területet, amikor az olcsó lengyel termékek érkeztek ide. Ma az idegen országból származó termékeket teljesen kisöpörték a piacról a Kínában gyártott műanyag termékek. Szinte minden településen, de a nagyobb