Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SILLING LÉDA: Zombor, a Nyugat-Bácska piacközpontja
épült fel, amelynek bejárati folyosóján az előző este érkező piacos lányok, asszonyok meg is tudtak hálni. A férfiak a lovas szekerekkel a környező utcákban levő fogadók udvarában éjszakáztak. A XIX. század közepén a városban való közlekedés igen nehéz volt. Muhi János a város XX. századi krónikása a következőket írja: „Kövezett uccája még egy sem volt a városnak. Az apró házakkal partos, széles uccákat nyáron vastag porréteg fedte, s ha végig ment néhány kocsi a városon, áthatolhatatlan porfelhőbe veszett az egész város. Esős időben pedig olyan nagy volt a sár, még a város központjában is, hogy a kocsi kerekei tengelyig besüppedtek. Nem egyszer akadt el ezeken a járhatatlan utakon négy loas üres kocsi is. Ezen a szánalmas állapoton csak a téli fagy, vagy a nyári meleg segített. A város ennek ellenére igen forgalmas volt, s amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé tették, hetipiacain több volt az áru és a nép, mint a vásárokon. Különösen a gabona- és állatpiac volt élénk. Az egész környék itt értékesítette terményeit és termékeit. Vasútja természetesen szintén nem volt még a városnak s az egész forgalom a csatornán és kocsikon bonyolódott le. A város üzleti negyede a városháza és környéke volt. A városháza földszintjén köröskörül üzletek voltak, s nagyon sok üzlet volt a plébánia épületben és a mellette lévő ... házban is". 6 Az említett vasút 1869-ben érte el Zombort. A korábbi helytörténész megfigyelése szerint „Zombor kereskedelme szempontjából hátrányt jelentett a vasúti hálózat kiépítése ezen a vidéken. Addig ugyanis, amíg sem vasút, sem kőút nem volt a megyében az egész környék gazdaközönsége a fejlett kereskedelmű Zomborban értékesítette terményeit és termékeit, és innen a csatornán át szállították tovább Baja illetve a Duna felé. Amikor azonban kiépült a vasúti hálózat, Zombor, mint rakodó állomás szükségtelenné vált, mert a szomszédos községek vasúton távolabbi piacokra is elszállíthatták terményeiket és kikapcsolhatták a zombori közvetítő kereskedelmet. Ez a körülmény a zombori kereskedelem belső átalakulásához vezetett, és Zombor gabona valamint állatkereskedelme a vasúti hálózat fokozott kiépítésével egyre nagyobb mértékben vesztette el jelentőségét. 7 A régi piaci napokon ma is a többinél nagyobb piacot tartanak. Kedden, de leginkább pénteken a valamikori ferences rendház egykori kertjében található betonasztalok mindegyikén van eladásra szánt termény. A plébániaépület egyik részét, ahol már nagyon régóta apró üzletek sorakoznak, alacsony márványoszlopokra erősített vasláncok fogják körbe. Az ezen a területen belül található boltokra, árusokra is azt mondják, hogy a láncban vannak, vagy a láncban vásárolták tőlük a terméket. A lánc valójában az I. Ferenc császár 1807-ben tett zombori látogatásának emlékére 1820-ban állítatott vörös márvány obeliszk díszkerítése volt. 6 MUHI János. 1944, 200. 7 i.m. 205.
