Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SILLING LÉDA: Zombor, a Nyugat-Bácska piacközpontja
jelöltek ki számára, mint Zombornak és Újvidéknek, a környék két másik szabad királyi városának. Ez is igazolja, hogy akkor még kisebb volt Szabadka kereskedelmi forgalma és jelentősége 5 . 1800 és 1801-ből levéltári források igazolják a zombori piacok, piacozók meglétét. Zomborba a környező falvakból csak a közúti forgalomnak hivatalosan kijelölt utakon lehetett bejutni, azokon a város peremén sorompóval ellátott kapuk voltak, ahol az őrök a piacra jutás jogát megfizettették. Zomborba az apatini, a bezdáni, a bajai, a csonoplyai, a sziváci, a sztapári és a szontai kapun lehetet bejutni. Vagyis minden Zomborral szomszédos település irányából. Az egyik levéltári forrásból tudjuk, hogy például a kupuszinaiak az apatini kapunál fizették a petákot, a kapupénzt. Az okiratból: „Királyi Zombor Varosának piatzi Arendatorjai érant akik a szegény Helyiseggünknek Jobbagyait mértekletlenül taxatljak, el nem mulathatjuk kivilágosítani panaszinkat" olvasható Zombor szabad királyi város Magisztrátusának levéltárában. Ez a dokumentum, melyben a kupuszinaiak panasza olvasható tisztán jelzi, hogy jártak a falusiak a szomszédos város piacára. A panasz tárgya, hogy a falusiakkal akkor is fizettetnek „Petákot", azaz kapupénzt, amikor nem a piacra mennek. Az említett okirat igazolja a város piacból származó két bevételi forrását is. Egyrészt a piacra tartó árusoktól szedett belépőpénzt, másrészt a piaci padok elfoglalásáért a helypénzt. 3. ZOMBORI VÁSÁROK ÉS PIACOK Zombor szabad királyi város oklevelében négy nagy vásárt említenek. Ezek a vásárok leginkább állatvásárok voltak és a négy évszakhoz köthető szezonális jellegük volt és van ma is. Az állatvásárok tere a lóversenypálya mellett található. Vásárok idején ide érkezik árus és vásárló egyaránt. Távolról hozzák az eladni való állatokat, fából készült górékat, bádog eszközöket, gépalkatrészeket, hozza termékeit a köteles is. Akinek több áruja van, az néha csak mintát hoz a vásárra szánt portékából. Mindenki kínálja a sajátját, szemléli a többit, felméri az árakat, hogy tudják sajátjukért mennyit kérhetnek. A vásárlás megkötésekor szinte kötelező az alku. Vásáros napokon a város központjában lévő zöldségpiacon kisebb a forgalom, kevesebb a vásárló. Érezhető a vásár nagyobb vonzó ereje. A négy nagy zombori vásár mellett a városnak több heti piaca is volt. A gabonapiacot a Kossuth utcában, vagyis a mai főutcán tartották, míg a zöldségpiac a régi, az 1751-ben épült Nepomuki Szent János-kápolna, és az aradi vértanú Schweidel József szülőháza előtt húzódott végig az utcán. A Schweidel-ház helyén később a kalocsai Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanénék zárdája 5 i.m, 81.
