Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
végbizonyítványt adott. A diktatúra leverése után viszont a püspökség elrendelte az érettségi letételét. Az évkönyv még ezt a vizsgálatot is „hadi érettséginek" minősítette. 1 Az év eseményei közé tartozott még, hogy Haberehrn Gusztáv vezetésével zenekör alakult, és a tánctanfolyamra is számos diák jelentkezett. Már nem a tanév, hanem a nyári szünet utolsó heteinek a történéseihez tartoznak azok a GB ülések, amelyek értékelték a lezajlott tanácsköztársasági eseményeket." Augusztus 21-én és 22-én tanácskozott a GB, már a tisztségét újból elfoglaló Micsinay Ernő elnökletével. Felkérésre Perényi Rezső értékelte a lefolyt „4 havi terrorisztikus idők" történéseit. „A proletárdiktatúra egy tatárjárás volt, pusztulás, rombolás anyagi javakban, azonban ennél sokkal fájdalmasabb az a pusztítás, amit ez az irányzat a lelkekben hagyott hátra". Javasolja fegyelmi vizsgálat lefolytatását. Egyébként a gimnáziumi tantestület ezt megelőzően már írásban benyújtott egy hasonló kérelmet. Mindezek után első lépésként Dr. Osváth Gedeon igazgató forradalom alatti magatartását vizsgálták meg és abban semmi kivetnivalót nem találtak. Akácsos András tanár esetében megállapították, hogy ügyét nem vizsgálják, mivel egyrészt áprilisban elhagyta az iskolát, tehát nem a tantestület tagja, másrészt pedig ügyével amúgy is az államvédelmi szervek foglalkoznak. Akácsos András ugyanis a diktatúra alatt Aszód egyik vezetője volt. Megbízhatósága alapján kinevezték a Javító Intézet igazgatójának, de más, forradalmi szervezetnek is tagja, vezetője volt. Sárkány Ernő kérdésére, hogy mi bírta rá a tantestületet „a maga összességében" a pártba való belépésre, Bolla Lajos a következőt válaszolta: ha belépnek, akkor a párt törekvéseit felülvizsgálhatják és élét tompíthatják, másrészt pedig „A tanári kar meg volt győződve, hogy a vesztett háború nyomában járó történelmi időkben csak szociális irányban menthető meg Magyarország. " Ezt követően Bolla Lajosra került sor, aki ellen az alábbi vádpontokat hozták fel: a nemzeti tanács felszólítására Hévízgyörkön agitált; engedély nélkül jelentkezett június hónapban egy szociális tanfolyamra; a tanítók júniusi átképző tanfolyamán előadást tartott. A megvádolt tanár minden kérdésre kimerítő választ adott, amit a GB elfogadott, ám azt felterjesztette a püspöki főhatósághoz. Keményebb bírálatok érték Szabó Lajos tanárt, egykori igazgatót: Ikladon izgatott; a helyi munkástanács tagja volt; a Tanácsköztársaság lelkes tagjaként elvállalta az állami játékiskola elnöki, a továbbképző szabadiskola vezetői és a művelődési osztály intéző bizottságának előadói tisztségét; a tanítók átképző tanfolyamának előadója volt; tagja volt az egyház vagyonát átvevő, ún. liquidáló bizottságnak; egyébként is általános a településben az a vélemény, mely szerint Szabó Lajos a Tanácsköztársaság odaadó híve. Szabó tanár a felhozott vádakra válaszolni akart, de a GB arra kérte, azt írásban tegye meg, hogy a püspök úrhoz felterjeszthessék. A Tanácsköztársaság 133 napos gimnáziumi történéséről közvetlen adatokból nincsenek ismereteink. Néhány eseményről csak az 1919. augusztusi és szeptemberi GB ülések jegyzökönyveiből szerezhetünk tudomást. Ezek bemutatására az alábbiakban kerül sor. 2 Az ismertetést a GB jegyzökönyvei alapján állítottuk össze.
