Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Bevezetés

an alapos műveltséget szerzett, 1784-től Göttingen egyetemét látogatta, majd 1786-tól nagy németországi tanulmányútra ment barátjával, Berzeviczy Gergellyel. A felvilágosodás híve, 1787-ben Párizsban, a „Reunion des Etrangers" páholyban tartott beszédében (nyomtatásban is megjelent!) a szabadkőművességet a testvéri szeretet, türelem, igazság, az egészséges ész előmozdítójaként ünnepelte.

1 Ö az, aki gróf Wartensleben Klárával kötött házassága után az U alakú ősi kastélyhoz csatlakoztatva egy új kastélyt épített („zöld kastély"). Nemcsak a kastély, de a szellem is új, ami beköltözött az ősi épületbe. Az elődök puritánabb és takarékosabb életvitelét a nagyúri stílus váltotta fel. Gyermekei közül Lajos bárót (1803-1873) kell megemlíteni, aki kiváló zenész volt, több müve nyomtatásban is megjelent. Apja nagyúri életmódját folytatta, ám gazdának rossznak bizonyult, ezért aztán 1851-ben csődbe jutott, ezzel mintegy jelezve a család anyagi romlásának kezdetét. A főúri életmódot és költekezést már nem fedezték a mégoly tekintélyes birtokok sem. Podmaniczky I. Sándor báró tizennegyedik gyermeke Károly báró (1772-1838), aki szintén iskolázott, müveit ember volt. Bányamérnöki diplomát szerzett, külföldi egyetemeken is tanult, szabadkőműves, a felvilágosodás elkötelezett híveként közel állt a Martinovics-féle összeesküvéshez. Európai útja során, a német fejedelemségekben a kor számos kiválóságával is szoros kapcsolatba került: Jénában, 1802-ben az ún. „jénai kör" vezetőivel, a Schlegel házaspárral kötött ismeretséget; ez év decemberében egy ízben Goethével ebédelt; majd Freibergben megismerkedett Charpentier matematika professzorral és leányával Júliával, aki ezekben az időkben fájdalmas lelki válságot élt át, hiszen elvesztette fiatal vőlegényét báró Hardenberg Frigyest, a német romantika kiválóságát, akit a világ Novalis néven ismert meg. Charpentier Júliával kötött, gyermektelen házassága rövid ideig tartott, fiatalon vesztette el szeretett feleségét. Ismét megnősült, Szászország miniszterének a leányát, Nostitz Elizát vette feleségül, hét gyermekük született. Apjáról, annak felvilágosult, toleráns gondolkozásáról és életviteléről így írt fia, Frigyes báró: „ Atyám a műveltség, az okszerű ipar fejlesztése és emelése érdekében az izraelitáknak s német iparosoknak Aszódon való letelepülését tőle telhetőleg előmozdította, miáltal nemcsak Aszód mezővárosának, de a vidéknek is nagy hasznára volt. Akkoron még nem bírván oly nagy számú s veszélyes kapatos proletariátussal mint most, híre sem volt még az antiszemitizmusnak, s a házi zsidó vagy zsidónő mintegy a családhoz tartozónak tekintetett; a zsidó lakodalmak pedig nagy örömünkre mindenkor az aszódi kastély páratlan szépségű s tágasságú, 32 öl hosszú nyílt erkélyén folytak le anélkül, hogy bárki is legtávolabbról megütközött volna e patriarchális szokáson. "

2 Károly bárónak elsőszülötte Júlia (1813-1893), akinek a nálánál jóval idősebb, kiváló író és politikus Jósika Miklóssal kialakult romantikus szerelme, házassága és az emigrációban is sírig kitartó hűsége regényírókat ihletett meg. Frigyes báró (18241907) a legismertebb Podmaniczky. Nemcsak azért, mert Krúdy Gyula tervezett regényének legendás hőse,

3 hanem azért is, mert hosszú életében oly sok minden történt vele, oly sok minden jót cselekedett az egész ország nyilvánossága előtt és javára, hogy méltán sorolható a XLX. századi magyar köztörténet nagy alakjai sorába. Podmaniczky Frigyes báró akkor állt Aszód és az evangélikus gimnázium mellé, amikor a legnagyobb szükség volt az ő tekintélyére, támogatására. Öccse, Ármin báró (1825-1886), 1 Kosáry 1980. 326. 2 Podmaniczky 1887. 1 Podmaniczky Frigyesről szóló írásokból Krúdy Zsuzsa állította össze a Budapest vőlegénye című könyvet