Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Bevezetés
az ősi kastély utolsó ura mentette meg Aszód középiskoláját az enyészettől, ezért méltán adta az ő életét bemutató tanulmánynak a szerzője, Dr. Oravecz Ödön ezt a címet: Iskolánk legnagyobb jótevője. 1 Igazi patrónusa volt aszódi jobbágyainak, szívesen adakozott a tudomány, a kultúra, a különböző egyesületek megsegítésére. Kedvelt személyisége volt a környékbeli úri társaságnak, ezért is választották meg váci járási főszolgabírónak, majd országgyűlési képviselőnek. A korteskedéssel és a nagyúri életvitellel (külön házi cigányzenekara volt id. Berkes Béla vezetésével) járó kiadások azonban megrendítették anyagi helyzetét. A nyílt csődtől sógora és rokonsága mentette meg, a Podmaniczkyak ősi kastélyát azonban el kellett adnia. A családnak néhány, Aszódon maradt tagja a „zöld kastélyban" húzta meg magát, ám az ő tekintélyük, s jelentőségük már nem volt olyan meghatározó, mint elődeiké. Podmaniczky Ármin báró első feleségétől, gróf Keglevich Emmától született gyermekei közül Gyula báró (1955-1920) érdemel említést, aki jeles lótenyésztő hírében állt, e témában több szakmunkája ismert. Hosszú ideig állt az aszódi evangélikus egyház és a gimnáziumot vezető testülete, a Gimnáziumi Bizottság élén. Fia, Tibor báró (1884-1960), aki neves orvos, számos szakmunka szerzője volt, apja halála után a „zöld kastélyt" gróf Széchenyi Gyulának adta el. Ekkor, a család kétszázöt éves aszódi tartózkodása után, az utolsó Podmaniczky is elhagyta a várost. Ármin báró második felesége. Egyessy-Halmi Etelka szülte Pál bárót (1885-1949), aki hazai és külföldi egyetemek után felszentelt lelkész, egyetemi tanár, köz- és szakíróként méltó örököse lett e nagyhírű családnak. Az aszódi Podmaniczkyak jelentősége nemcsak Báró Podmaniczky Géza Aszód, Pest megye, az evangélikus egyház, hanem hazánk történetében is vitathatatlan. Egyik történészünk a család XVIII. században élt tagjait az Orczyak, a Rádayak, a Prónayak mellett a reformkori haladó nemesség elönemzedékének nevezte. Aztán a reformkor nagyjai, majd a kiegyezés utáni Magyarország vezetői között is megtaláljuk a család több jeles képviselőjét. Az országos nagypolitika résztvevői mellett azonban mindig, minden korban megtalálhatjuk a család valamennyi tagját, akik Aszód város, a helyi evangélikus egyház és annak híres iskolája érdekében szorgoskodtak, segítettek, bátorítottak, támogattak, hoztak áldozatot. 3 1 Évkönyv 1930/31. : H. Balázs Éváról van szó, akire Kosáry hivatkozik (1980. 321.) 1 Ezzel kapcsolatban lásd e miiben megfogalmazottakat.
