Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Nemzetiség Magyar Szlovák (szláv) Német 1804 13 22 3 34 58 8 1810/11 13 16 3 41 50 9 A roppant kevés és gyér dokumentum segítségével megkíséreltük az iskola történetének első száz évét bemutatni. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy az aszódi ev. latin iskola a mai Magyarország területén fontos kultúrmissziót töltött be, a magyarországi evangélikus egyháznak szerény, ám fontos tanintézete volt. Az oktatás terjedelme alkalmanként változhatott ugyan, de mindvégig magasabb képzés folyt a falai között, mint az elemi (nemzeti) iskolákban. Mindenekelőtt a latin nyelv tanításával emelkedett ki, továbbá a város lakóinak többnyelvűsége az oktatás mindennapjaiban is érvényesült, mely nemcsak a tényleges nyelvismeret tökéletesítését (olvasás, írás) eredményezte, hanem azt a ma is példaértékű felfogást tükrözte, mely szinte minden diák a saját anyanyelvét is használhatta, képezhette ebben az iskolában. Az aszódi latin iskola 131 éves történetének kiemelkedő szakasza az a huszonhárom esztendő, mely idő alatt Korén István professzor állt a tanoda élén. Ezért külön fejezetben tárgyaljuk ezt az 1834-1856 közötti korszakot. A fenti ismertekből kitűnik, hogy az 1834 előtti latin iskola belső életéről igen keveset tudunk. Korén István tanárkodásának kezdetétől azonban annál többet. Az egyik legtöbb adatot tartalmazó dokumentum a Matricula, mely az 1833/34. tanévtől az 1862/63. tanévig - évenkénti bontásban - tartalmazza a beíratott tanulók nevét, életkorát, vallását, születési helyét, apja nevét, foglalkozását, lakóhelyét, a diák osztálybeli besorolását, tanév végi osztályzatait, mulasztását. E fontos iratban ezeken kívül más adatokat is találunk, melyeket majd az adott helyen ismertetünk.

1 Vegyük tehát sorba az adatokat és vizsgáljuk meg Korén iskolája diákjainak összetételét. A 23 tanév alatt összesen 1158 beírt diák adatait tartalmazza a Matricula. Már most szeretnénk leszögezni, hogy ennyien nem végezték el az adott évfolyamokat, ugyanis többen - különböző okok miatt - kimaradtak, más iskolába távoztak. A tanulók általában 10-15 éves korukban jártak Aszódra. Az akkori három éves elemi iskola után iratkoztak be a latin iskolába, azonban voltak eltérések, vagyis 10 évesnél fiatalabb és 15 évesnél idősebb diákokat is találhatunk a névsorokban. (Szélsőséges példaként említsük meg az 1834/35-ös évben beírt Klein Simon 32 éves sárosújfalui illetékességű, izraelita vallású grammatista 2-be járó diákot.) Mivel az életkor és az iskolába, azon belül az osztályba sorolás összefüggött egymással, ezért itt kell szólni a XVIII.-XIX. századi magyar középiskolákról. Az 1777. évi Ratio Educationis a gimnáziumot 5 évben állapította meg. Ennek az első három éve a grammatika (a syntaxisig bezárólag), az utolsó két év a humaniora (retorika, poétika). Ez a II. Ratio Educationis (1806) megjelenése után annyiban változott, hogy a garmmatika 4 évre emelkedett. Természetesen az evangélikusok sem az 1777., sem az PMTd 91.101.1. - A Matricula adatainak a közlésekor eltekintünk a folytonos hivatkozástól. Korén István iskolája