Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)
Syntaxista 1 fő Grammatista 13 fő v Donatista I-II 18 fő \ Összesen: 32 fő H0SÓC • BALASSAGYARMATI Az iskola ismét jelentős szerepet játszott Pest megye evangélikus ifjúságának a képzésében, mert a 32 diák közül több a „vidéki", mint az aszódi. Lánytanulók nincsenek, fiú iskola a schola latina. Az alábbi kimutatás pontosan tartalmazza az apa jogállását és foglalkozását: Nemes 8 fő Nem nemes 24 fő Foglalkozás birtokos nemes 4 fő pap (nemes ember) 2 fő tanító, tanár 3 fő intéző (nemes) 2 fő csizmadia 3 fö szabó 3 fő mészáros 2 fő festő (kék-) 1 fő szakács 1 fö kocsmáros 1 fő molnár 1 fő szűcs 1 fő Hat fiúnak meghalt az édesapja, akik közül három szűcs, 1 hajdú volt. Az aszódi latin iskola tanulóinak lakhelye 1804-ben Széles skálán mozog a tanulók életkora: Életkor 6 9 10 11 12 13 14 Összesen Syntaxista 1 1 Grammatista 5 6 1 12 Donatista 1* 3 5 1 5 4 19 * Nagy Gábor tápiószelei nemes úr hasonnevű fia, aki 9 éves bátyjával együtt donatista Holéczy - akárcsak hét évvel előbb Chovan - a gyermekek magatartását és tanulmányi eredményét egy-egy tömör, találó jelzővel fejezte ki, értékelte, tehát nem számjeggyel „osztályozott". Az 1778-as jelentés a diákoknál külön megjegyzi a nemzeti hovatartozásukat. Ez sem az 1804., sem az 1810/1 l-es kimutatásban nem szerepel. Csupán a nevek alapján próbáltunk meg ilyen jellegű megállapítást tenni, mely csak megközelítő értékű lehet:
