Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

• A nem aszódi lakhelyű diákok helybéli rokonaiknál, ismerőseiknél vagy szállásadóknál laktak. Ez utóbbiak esetében két helyen feltüntették azt a költséget, amit ezért a szülők fizettek. Az egyik helyen 25, a másikon 30 forint. Ez jelentős öszszegnek számított abban az időben. Egy 1780-as adat szerint a Jászságban 14 Ft-ért 2 q húst vagy egy jó lovat lehetett venni. Az aszódi római katolikus tanítónak 1781-82-ban az évi készpénz fizetése 31 Ft 75 kr volt. Természetesen a fenti két adat nem elegendő általános érvényű következtetések levonására. Azért az megközelítően pontos vélemény lehet, miszerint csak a nemes urak és jobb módú egyházi és állami hivatalnokok, iparosok, kereskedők engedhették meg gyermekük Aszódon való továbbtanulását. Egyébként az aszódi nem nemes gyermekek kivétel nélkül iparos és kereskedő családból származtak. • Nem tesz említést az összeírás a gyermekek vallásáról. Egészen bizonyosan mindegyik protestáns volt. Tehát 1778-ban még nincs nyoma annak a XIX. században kibontakozó liberális felfogásnak és gyakorlatnak, mely szerint a latin iskola nyitott más vallást követők számára is. • A különböző tanári megállapítást a diákok előrehaladásáról nem részletezzük, hiszen kétszer harminc minősítést kellene elemezni mindenféle adat hiányában. Mindezekből azért kitűnik, hogy Kádassy János oktató alaposan ismerte tanítványait, jó pedagógiai meglátással értékelte őket. A jelentés másik része Podmaniczky II. János, az egyház felügyelőjének Kádassy tanítóról alkotott véleményét tartalmazza. E szerint az iskola vezetőjét tudós (!) embernek tartja, aki a magyar, német, latin, szlovák, cseh és valamelyest a görög (nyilvánvalóan az ó-görögröl van szó!) nyelvet is tudja. Egyébként a latin főtárgy mellett számtant, földrajzot és történelmet tanított. A tanítás rendje: naponta délelőtt és délután 3-3 óra. Az iskola további működéséről a század végén lezajlott Canonica Visitatio tudósít. Az 1798. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv - sajnos - a II. világháborúban megsemmisült ugyan, ám Petry Gyula még olvasta és idézett munkájában röviden ismertette a latin iskolára vonatkozó adatokat.

1 E szerint az iskolai tanterem tágas és világos, ahol hittant, latin és német nyelvet, földrajzot, történelmet tanított Kádassy József rector, aki „...szelíd, emberbaráti érzésű, takarékos és a munkában türelmes férfiú". A látogató superintendens, Hamaliár Márton a tantárgyak sorába ajánlotta még a természetrajzot, a természettant és „...valamit a technológiából". A tanítás nyelve a latin és német, a magyar nyelv tanításáról nem történt említés. A szorgalmi idő „...a caniculai, szüreti napok és hetenként csütörtök kivételével az egész éven át... " tartott, naponként hat órai foglalkozással. A elemi iskoláról megjegyzik, hogy csak télen folyt az oktatás. A látogatás idején a latin iskolában 30 diák tanult. A rector az oktatáson kívül temetéseket és más egyházi feladatokat is ellátott, feltehetően nem csak Aszódon, hanem a két filiális egyházban is. Az iskola további működéséről, Korén István Aszódra érkezéséig a közelmúltig csak áttételes ismereteink voltak. Ismertük az oktatókat, akik közül az egyházi határozat értelmében először Scholtz József használhatta a professzor címet, más források nem tudósítottak az aszódi latin iskola életéről. Nem régen, ajándékozás folyamán 1 Évkönyv 1900/1901. 9.