Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

lentős összeghez. Véleményünk szerint ezt a pénzt a Podmaniczkyak fizették ki meg­váltás címén, amit aztán az új iskola építési költségébe számolták bele vagyis ez inkább egy könyvelési, mintsem tényleges pénzforgalmi tranzakció volt. Ezek után most már vizsgáljuk meg annak az épületnek, épületegyüttesnek az építés­történetét, amely a schola latinának, majd az algimnáziumnak, utána pedig a főgimnázi­umnak adott otthont. A fentiekben tisztáztuk, hogy a latina iskola épülete 1769-1771 között, a paplakkal együtt, hasonló formában, ugyanazon anyagból épült. Korabeli ábrá­zolás, pontos leírás nem maradt fenn. Rajz csak a XLX. század közepén-végén készült, továbbá Petőfi egykori iskolatársainak a visszaemlékezéseiből és az 1980-as évek elején végzett jelentős felújítás falkutatásából következtethetünk a XVIII.-XIX. századi iskola­épület belső elrendezésére. Időközben ugyanis igen sok felújítás, kisebb-nagyobb tataro­zás és átépítés zajlott le az épületen, épületben, melyek nemhogy a XVIII. századi, de a Petőfi-korabeli állapotokat is felismerhetetlenségig megváltoztatták. Az épület a Galga patak bal partján húzódó, a földtörténeti negyedkor elején képző­dött alacsony dombvonulat völgyre néző oldalán, homlokzatát déli tájolással építették úgy, hogy az északi (hátsó) falrész beépült a domboldalba. Ez utóbbi falrész teljes egé­szében terméskőből épült, szigetelés nélkül. Az épület alaprajzilag (a fő falakat tekint­ve) megegyezett a jelenlegi állapottal, vagyis a középtengelyben levő ajtón lehetett bejutni egy összekötő folyosóra. A bejárattól balra helyezkedett el a mindenkori oktató (tanár, professzor) lakása, jobbra pedig az osztályterem, illetve mögötte két kisebb, az idők folyamán különböző célra használt (és átalakított) helyiségek. A homlokzati ré­szen 3-3 ablak, a hátsó helyiségekben, keletre és nyugatra nyílva l-l ablak létezett. Az 177l-es felépítéstől Korén István tanárságának a kezdetéig (1834) terjedő időben történt változásokról, átépítésekről, felújításokról nem tudunk. A diáklétszám nagyságá­ról csak néhány adat áll a rendelkezésünkre. Ezek ismerete alapján egészen bizonyosan e bő hatvan év alatt csak egy teremben folyt az oktatás. A tanári lakás beosztásáról sincse­nek pontos adataink, azt azért megállapíthatjuk, hogy lényegesen nagyobb és jobb volt. mint abban a korban más, Galga menti falusi iskola tanítójának a lakása. A különböző visszaemlékezésekből rekonstruáltuk a Petőfi-korabeli iskolát. Ami­kor Korén István elfoglalta a tanári katedrát, akkor az alábbi volt az épület elrendezése: Az aszódi evangélikus latin iskola belső elrendezése 1834-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom