Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

szinte egyaránt járatos, hol az ifiak a mesterségeket és kereskedést űző, nagy részint német honból beköltözött lakosoknál míveltebb szállást kaphattak, hol a tanulókra mint kisebb népességű városban nagyobb felvigyázat lehetett, hol túlnyomólag protestáns szellem uralkodott stb. Édes honunk szerte ösmeretes több tudósok, mint a régebbiek közül Buday Ézsaiás superintendent, Erdélyi debreceni kollégiumi tanár, Tabliez és sok más, itt vetették meg magasabb tudományuknak alapját S mi volt ezen iskola egyházunknak és a vidéknek eddig, az lehetne még inkább ezentúl. Az előszámlált elsőségeihez járulna most az is, hogy a város az országút mellett fekszik, mi által az ifiak ide szállíttatása és a közlekedés könnyebbül és hogy a betegek ápolásához megkívántató gyógyszerekkel és orvosokkal bír. De miképp lehetne hát az eddig itt lévő iskolát a tanodák rendszeresítése ezen korszakában progymnasiummá emelni ? Egyházunk a legújabb időben elszegényülvén, arra nem adhat semmit, sőt a mostani latin iskola helyett inkább reáliskolának, szükségét érzi. Progímnasium tehát Aszódon csak úgy jöhet létre, ha a Nagy Tekintetű s Tiszteletű Esperesség méltónak találná ez ügyet kegyes pártfogásával elősegíteni és a kerületnek ajánlani. Az iskolai épületre és a tanárok fizetésére szükséges pénz megszerezhető volna részint szabad adakozások részint a tiszai kerület példájára, a lelkek száma szerint kivetendő garasos adó, részint a tandíjak által. A szabad adakozások sikerét a tisztelt közönségnek ilyen intézet eránti hajlandósága határozandó. Felszólítandók volnának a szomszéd nógrádi esperesség és a vidéki helv. hitvallású atyafiaink is. Az ekként befolyt kegyes adományok talán elegendők volnának az épület megszerzésére. A lelkek száma szerint kivetendő garasos adó által évenként 2000 pfrt jöhetne be; mert esperességünk negyven ezerét felül haladó híveit számlál. Ebből az összegből a progymnasium négy tanára fizetethetnék. A tanulók száma eddig egy tanító mellett 50-60-ra felment, négy mellett legalább még egyszer annyira lehetne számítani; különösen, ha a szegényebbek a felállítandó tápintézetben olcsó ebédet kapnának. Ezekből bejönne évenként 8-10 frt pp. - egyre számítva - legalább 1000 frt pp., ami az intézet többi szükségei fedezésére szolgálna. így az aszódi nyelvtani iskolát progymnasiummá emelni lehetséges. Ha a czél üdvös, amilyennek sokan tartjuk, úgy csekély erővel is lesz elérhető. Ennek meghatározása és eldöntése függ a Nagy Tiszteletű és Tekintetű Esperességnek bölcs belátásától és kegyes pártfogásától, melybe s különösen a Nagy Tiszteletű Főesperes Úréba én magamat s ügyünket ajánlva, mély tisztelettel vagyok... "' A latin iskola felszámolásának lépéseként értékelhetjük, amikor Mikulás felbujtására Korén István jövedelmét kezdték megnyirbálni, mivel „...Korén István úr ellen számos kifakadások keletkezvén. "

2 Hasonlóképpen a nagyobb iskola megszüntetését szolgálta a két iskola (és tanítója) közötti feszültség és ellentét szítása, amit aztán már az esperesség is megunt, és Elefánt Mihály ácsai lelkészt, esperességi főjegyzőt bízta meg egy, a két iskola együttműködését biztosító terv kidolgozásával, amit el is fogadtak.

3 ,, 1.) Az aszódi két iskoláról, mint sajátjáról szabadon rendelkezik az egyház, úm. közgyűlésen hozott végzések, rendes presbitérium által, melyeknek elnöke a Lelkész és a Felügyelő, tagjai a Tanító Urak is. 2. ) Az egyház választja, eltartja és védelmezi az iskolatanítókat s kétes ügyeiket, mint első hatóság felveszi és eldönti; fizetéseik pontos behajtásáról lelkiismeretesen gondoskodván. 3. ) Az aszódi két iskola felett őrködik az esperesség is, avégre választott felügyelői minőségben az egész aszódi körben működő körlelkész által. Hozzátétetett: az esperesség őrködik az iskolák felett, akként mint minden kebelében lévő iskola felett. 4. ) Mind az egyház, mind az esperesség evangyelmi jelesbjeink által szerkesztett zaj-ugróczi iskola terv szerént kívánja a gyermekeket neveltetni. A többi ágost. hitv. iskolában divatozó rendszer szerint. ' EOL Pestmegyei Esperességi Iratok 1851. 5. 2 AEEI Protocollum - 1852. ápr. 21. jkv. 1 Uo. - 1852. aug. 7. jkv.