Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

5. ) Az egyház közgyűlése vagy ennek megbízásából a presbitérium szabja meg a didactrumokat, mit a jövevények háromszorosabban tartoznak fizetni. Erre nézve határoztatott: A tandíj helybelieknek 1 pft; a szegényebb sorú idegenekre nézve 5 pft. 6. ) Az egyház elöljáróinak, különösen a lelkipásztornak és esperes Dékánnak kötelességévé tétetik az iskolákat váratlanul és többször meglátogatni, hogy az egyház és esperesség a gyermekek mikénti iskoláztatásáról, taníttatásáról meggyőződjenek, a netalán előforduló bajokat keletkezőkben megszüntessék s egyáltalában megmutassák, hogy iskoláikat szívükön hordozzák és felvirágoztatni akarják. Ezt kívánja az. egyház is. 7. ) Az áthelyezés egyik iskolából a másikba történik a nyári közvizsgán, a jelenlévő szülék, presbytérium és dékán jelenlétében s illetőleg közremunkálásával; úgyhogy a nyelvtani iskola tanítójának, az erre alkalmasoknak talált nevendékek névjegyzéke jövendő szoros hozzáalkalmazásául a helyszínen átadassék. Elfogadtatott s miután ez évben az áthelyeztetés a közvizsgán megtörtént, így ez évben szeptemberben az iskolai év kezdetén fog életbe léptetni az áthelyezés. 8. ) A nyelvtani iskola fűtéséről a Mtsgos Földesuraság gondoskodván, míg ez rendesen és elegendő mennyiségben kiszól gáltatik: addig ez a tárgyban! adóztatások megszüntetendők s a bekövetkezendő ebbéli szükség idejében is az egyház által s mindig oly arányban megszabandók, hogy a jövevények három annyit fizessenek, mint a helybeliek. Miután a Mtsgos Földes Uraság a fűtés szükségeiről nem gondoskodik, határoztatott fűtéspénz helybeliekre egy Vft, az idegenekre 2 azaz két Vft. 9. ) A minden osztályokat végzett tanulók bizonyítványait kiadja és aláírja a főbb osztályok tanítója, hogy mind a két tanító s az iskola pecsétjével, mellyel az egyház vésetni s neki adni fog megerősíti. Aláírja az egyház Lelkipásztora, felügyelője, curalora s.a.t. az egyház nevében s az egyház előpecsétjének odacsatolásával. Az iskolai bizonyítványokat aláírja a két iskolai tanító s helybeli lelkész s addig is, míg javallott pecsét kifog vésettetni, most divatozó erősíttetik meg. 10. ) Az ekként történő áthelyezések vagy bármi más változásokat, szokott hiteles aláírásokkal ellátva az egyházi és iskolai jegyzőkönyvbe írattassanak. Elfogadtatott. " Alapvetően megváltozott az aszódi gyülekezeten belüli helyzet, amikor báró Podmaniczky Ármint választották meg világi felügyelőnek. Egyik fő célkitűzése a dédapja által létrehozott latin iskola megmentése, algimnáziummá szervezése volt. E törekvése szöges ellentétben állt Mikulás lelkész elképzeléseivel, így aztán nem csodálkozhatunk, hogy a két vezető között igen feszült viszony alakult ki. Amikor aztán báró Podmaniczky Ármin 1853. szeptember 7-én bejelentette,

1 hogy a nagyobb iskola megmentése érdekében vállalja egy segédtanár (Mocskonyi Ágoston) egész évi ellátását, fizetését, Mikulás gyűlölete ekkor kiterjedt Korén segédjére, Mocskonyira is, és ettől a naptól kezdve három éven át nem jelent meg egyházi és presbitériumi üléseken. Ugyanekkor a kegyes báró további segítésként az iskola tanulóinak és oktatásának jobb elhelyezése érdekében a szomszédos Hrastina-féle házat megvásárolta és a gyülekezetnek adományozta. Az 1854/55. tanévre Mocskonyi ellátását Ármin báró fivére, Frigyes báró vállalta magára, aki ezekben az esztendőkben aktívan részt vett az aszódi és a domonyi evangélikus gyülekezetek vezetésében." így pl. ő lett az elnöke annak a választmánynak, melyet a közgyűlés az iskolai ügyek intézése tárgyában rendelt a lelkész mellé. E bizottság tagjai voltak: Royko Lajos, Jenes Vilmos, Benkó Mátyás, Intibi György, Lacsni András, Sziller András, Csobán Mátyás, Szelecsényi János, ' AEEI Protocollum - 1853. szept. 7. jkv. : Uo. - 1854. jún. 25. jkv.