Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - Nagykőrös szellemi életének virágkora (XIX. század közepe)

Alsó iskolát szülővárosában végezte Arany, s előmenetele a tudományokban arra jogosította őt, hogy 1831. tavaszán segédtanítói állásért folyamodjon. Továbbtanulásra a híres református debreceni kollégiumban adódott lehetőség, ahol meg is kezdhette tanulmányait. Az első félév után Kisújszállásra ment segédtanítónak, s - későbbi református püspök - Török Pál által vezetett iskolába. A nagyműveltségű férfiú környezetében, gazdag könyvtárát használva Arany János gazdag ismeretekre tett szert. Visszatérve Debrecenbe, 1835ben letette vizsgáit. Ekkor azonban váratlan fordulat következett be Arany életében. A kor divatját követve - mint lírára hajlamos, poéta ember -, szükségét érezte annak, hogy vándorszínésznek álljon be, s Thália oltárán áldozzon. A „Debreceni Színész társaság" tagja lett. A korabeli színlapok bizonysága szerint Arany János viszonylag jelentéktelen szerepeket játszott. Például „A neszlei torony" c. darabban „egy tiszt", „A magyar külföldön" címűben az „Első szervezetes", s a „Turandot"-ban pedig a „Második doktor a dívánban" szerepek jutottak neki. Rövid színészi pályafutásának lelkiismerete fellázadása vetett véget 1836-ban, s hazatért Nagyszalontára a látását elveszített édesapja, s halálán lévő édesanyja körébe. A szalontai iskolában kapott állást, ahol korrektorként (az igazgató után következő beosztás, helyettes igazgató) tanított, de 1839-ben megvált ettől a fáradságos munkától, s egy vagyonos görög kereskedőcsaládnál, Rozványéknál vállalt házitanítóskodást. A tanítással 1840-ben hagyott fel végleg, amikor vicenótáriusnak, segédjegyzőnek választották meg Nagyszalonta mezőváros magisztrátusában. A biztos megélhetés családi viszonyait is rendezte; feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermekük született: Juliska 1841-ben, Laci pedig 1844-ben. A hivatali munka, a jegyzősködés jóllehet egyhangú munka volt (lópasszus, marhalevél, váltók kiállítása, a tanácsülési jegyzőkönyvek vezetése, íratok elkészítés, stb), mégis, lehetőség adódott Arany János számára, hogy a különböző peres és egyéb iratokból megismerhesse a szalontaiak életét, múltját, s mind jobban kitárult előtte a népélet,