Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A város fejlődése 1945 után

kényszer hatására „közösbe vitték" földjüket, munkaeszközeiket, de a termelés megszervezésében, irányításában, a javak elosztásban már nem vehettek részt, azt a politikailag megbízhat téeszelnök és vezető gárdája, az agronómusok feladatköre volt, a paraszt gazda vagy más területre kényszerült menni dolgozni, vagy kétkezi munkásként dolgozott a nagyüzemben, ahol a földeket táblásítva művelték meg). Ezek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (MgTSz) csupán állami támogatással voltak képesek fenntartani magukat. Rentábilissá válásukban döntő szerepet játszott az un. „gazdasági mechanizmus" következményeként történő felívelés az 1960-as évek közepétől, amely a mezőgazdasági szövetkezet ipari mellék üzemágainak teremtett virágzó lehetőségeket. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés hatékonyságát nagymértékben növelték a téesztagok háztáji gazdasága (elsődlegesen az állattenyésztés és értékesítés vonatkozásában). Ebben az időszakban a „Dózsa", „a „Szabadság", a „Hunyadi", az „Arany János" és a „Petőfi" MgTSz működött Nagykőrösön. Az 1990-es politikai rendszerváltozás után kezdetét vette a földkárpótlás, visszaigénylés, a mezőgazdasági termelőszövetkezet átalakulása. A MgTSz szervezeti változáson ment keresztül, átmenetileg megmaradt a szövetkezeti termelési forma, az Arany János és - a Mészáros János örökébe lépő - Toldi Mezőgazdasági Szövetkezet keretében. A kárpótlás, résztulajdon szerzés következtében először a Toldi Mezőgazdasági Szövetkezet szűnt meg, majd nem sokára az Arany Szövetkezet is felbomlott. A földterület egyéni tulajdonba és használatba került, az állóeszközökhöz hasonlóan. Az Arany MgTSz gépparkjából alakult meg a TERRAKER Földhasznosító és Földművelő Kft, a szarvasmarhatelepből pedig az ARANY-TEJ Kft önállósodott. Az Állami Gazdaságot (ebből alakult ki a Ceglédi Állami Tangazdaság) a jóminőségű Fekete határrészen alakították ki, majd az is magánosításra került. A tulajdonosok alakították meg a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Részvény Társaságot. A nagyüzemi mezőgazdálkodás megszűnése nem eredményezte a paraszti gazdaságok megerősödését, a tanyásgazdálkodás, a tanyavi-