Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A város fejlődése 1945 után

vetkezménye a megbélyegzés, üldözés, zaklatás lett (t.i. a szőlő és kertművelési terület lényegesen többnek számított aranykorona értékben, mint a szántóföld, amely nagyságának felső határát 25 kat. holdban vonták meg a hatóságok). Szükségesnek tartjuk említést tenni arról, hogy a kommunista diszkrimicáió senkit sem kímélt. Köztudott, hogy a hazai zsidóság - a gazdag felső réteget kivéve számottevő földtulajdonnal nem rendelkezett. Nagykőrösön kivétel képezett Grünhut István, aki mintegy 107 kat. holdas birtokot hozott létre szorgalmas és jó gazdálkodásával. Ö a holokauszt áldozata lett, de fia, József a munkaszolgálatot túlélte. Ö vette kézbe a családi gazdaságot kilencven holddal, s erzért kuláknak minősítették, s a többi körösi nagygazda társával együtt Hódmezővásárhelyre küldték rabmunkára. Arra a helyre, ahová munkaszolgálatosként kellett jelentkeznie 1941-ben. A fizikai és erkölcsi megtorlásnak kitett parasztság idegenkedett minden hatalmi erővel szorgalmazott szervezkedéstől. Ennek köszönhető, hogy a felülről erőszakolt nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek táptalaja nem volt Nagykőrösön. Megalakultak ugyan l-es típusú termelőszövetkezeti csoportok („Előre", „Petőfi", „Béke", „Haladás", „Boldog Jövő", „Kossuth" TSzCs), és III-as típusú termelőszövetkezetek is („Szabadság", „Dózsa", „Táncsics", „Mészáros János", „József Attila", „Vörös Csillag", „Keleti Fény", „Rákóczi", „Arany János", „Béke" MgTSz), de ezek életképtelennek bizonyultak. Az 1948-1956 közötti időszakban megalakultak, felbomlottak, majd újra alakultak, de nem voltak képesek gazdaságosan, eredményesen működni. Az 1956-os forradalom utáni konszolidációt követő politika újra napirendre tűzte a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megszervezését, a kisüzemi gazdálkodás szétzúzását. A Sztálini-kolhoz modellt alapul véve hatalmi erővel láttak 1959-1961 között a paraszti gazdálkodás, kisüzemi mezőgazdasági termelés felszámolásához, a mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövetkezetek megszervezéséhez (agitációs brigádok győzködték erőszakosan a gazdákat, akik a