Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A város fejlődése 1945 után

gári Demokrata Párt csupán 1,6 %-ot ért el). Az 1947-es választás alkalmával az un „kékcédulás csalás" már előrevetítette a szomorú jövőt, a szovjet támogatottságot élvező kommunisták hatalomra törését a politikában. A Rákosi-kor első tanácselnöke a kommunista Bartha Antal lett. Pártállami keretek között a tanácsi rendszer épült ki: A közigazgatási apparátus élén a Végrehajtó Bizottság állt, amelynek elnöke a tanácselnök, titkára a VB titkár volt. Politikai ellenőrző hatalmat - az 1956-os forradalom után - az MSZMP helyi bizottsága gyakorolt az első titkár, az ideológiai titkár vezetésével. (Szűcs Zoltán és Kocsis Jánosné volt ebben az időszakban a tanácselnök, a párttitkár pedig Takács Jenő és Pásztor István, majd Gótzián Lászlóné). Az 1989-es politikai fordulat - un. rendszerváltozás - után, 1990. őszén történt meg az első demokratikus választás, amikor a szabad választás eredményeként Kiss János (Magyar Demokrata Fórum) került négy esztendőre a polgármesteri székbe, őt követte 1994-ben és 1998-ban Kósa István (Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége), 2002-ben és 2006-ban Dr. Czira Szabolcs (FIDESZ-Polgári Párt). A háború utáni demokratikus átalakulás első jelentős eseménye volt a földosztás. 1945. április 2-án alakult meg Nagykőrösön a Földigénylő Bizottság. A kiosztandó terület nagysága 10.000 kat. hold volt, s erre - az április 17-i kimutatás szerint már - 1944 földigénylő jelentkezett. Tehát, egy-egy igénylőre mintegy 5 kat. hold földterület eshetett csupán. A földosztás a kisparaszti gazdálkodást erősítette abban az egykori mezővárosban, ahol a közép- és kisparaszti termelésmindenkor túlsúlyban volt. Ezt az őstermelő társadalma sújtotta a „kuláküldözés". A Rákosi-diktatúra embertelen, könyörtelen módon kezdte felszámolni azt a paraszti termelő munkát, amely biztosította az alapvető élelmiszerellátást (gabona, tej, hús, stb). A kuláküldözésnek - paradox módon - azok az új gazdák is áldozatául estek, akik 1945-ben jutottak földhöz. Azok, akik a terméketlen homokföldön virágzó kertkultúrát teremtettek áldozatos munkájukkal - mint például Nyársapáton is -, könnyen kulákká minősültek, aminek kö-