Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Kővári Klára: Régészeti kutatások a Galga-vidéken

lentették be a vácszentlászlói erdőben, a Harminc-hányás nevú halomsír-mező egyik kurgánjánál észlelt rablóása­tást. Az ezt követő leletmen­téskor a halom alatt a Kárpát­medencei szarmatáknál ritkán előforduló, kőpakolásos, kör­árkos temetkezést lehetett dokumentálni. 98 Püspökhat­vanban a Sinkár-patak mellett halastó létesítése előtt késő bronzkori település gödreit, árkait, valamint bronzkori csontvázas és hamvasztásos sí­rokat tárt fel Kulcsár Valéria 2000-ben és 200l-ben." A Galga-menti lelőhelyek tervszerű kutatását segítette 1998-99-ben a helyi önkor­mányzatoktól kapott és a mi­nisztériumtól elnyert pályáza­ti pénz segítségével megvaló­sított légifotózás, amelyet 2000-ben az újonnan felfede­zett lelőhelyek terepen történő azonosítása követett (Miklós Zsuzsa­Kulcsár Valéria). Az ásatások, leletmentések mellett intenzív volt a belső nyilvántartási és tudományos munka is. Folyamatos a leletek leltározása, amely 1996-tól már számítógépen történik. A közönséget újabb kiállításon tájékoztatták az elért eredményekről {A Galga vidék régen és ma. Régészeti-néprajzi időszaki kiál­lítás 1996-97-ben). Ezekben az években lehetünk tanúi a nemzetközi kapcsolatok kibontakozá­sának. Aszód testvérvárosában, a németországi Obernburgban a Városi Múze­um átadásának alkalmával, 1996. szeptember 7-én nyílt meg Kulcsár Valéria ren­dezésében a Római kori barbárok Aszód környékén című időszaki kiállítás. 1998-ban nagy vállalkozásba fogott a Petőfi Múzeum, megkezdődött a kö­vetkező évre tervezett, A Kárpát-medencei barbárok nemzetközi kapcsolatai Aszód, Szentkereszt-dűlő, középkori templom maradványai (légifotó az 1999- évi feltárásról) 98 Kulcsár 2001, 47-53- - MRT XIII/3, 25/8. sz. lh. 99 Rég. kut. 2001, 206. - MRT XIII/3, 20/9- sz. lh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom