Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Tettamanti Sarolta: Tragor Ignác és a váci vár kutatása

Amiing metszete rű tudományossággal elemzi és osztályozza a bemutatott metszeteket.

9 Általánosan jellemző, hogy a város és a vár elkülönülten áll, mind a kettő a Duna partján, egymástól árokkal és paliszádokkal elválasztva, amely védmű körülfut, mind a kettő körül. Több képen láthatók a korszerű erődítési rendszerek, a sokszögű olasz bástyák, vagy a Vauban-féle szisztéma. Két nagy csoportjuk van, két jelentős harci esemény vívta ki e két csoport helyszínen rajzoló „művészeinek", ill. az őket utánzóknak az érdeklődését. Az első csoport az 1595-1597. évi csatározásokkal, főleg az Zimmermann metszete 1597-es híres váci csatával foglalkozik. Tragor megállapítja, hogy Siebmacher, Zimmermann és Dillich munkái a legkorábbiak még e csoporton belül is, mert nem látható rajtuk városfal a Duna mentén, nem úgy, mint a csoport többi tagjánál.

10 A metszetek második csoportja az 1684-1685. évi felszabadító háborúk ideje körüli Vácot ábrázolja. Ezen belül is különböző képtípusok vannak. Egy kép teljesen külön áll, a Michael Wening által készített.

11 A metszetek tanulmányozása során Tragor csupán a városfal északnyugati szakaszát, ill. a Hegyes torony, valamint a Sáros (ill. Hatvani) kapu helyét állapíthatta meg meglévő épület- és falmaradványok alapján.

12 Kutató munkájában egy újonnan felfedezett forrás, az Althann-féle telekkönyv, ill. annak térképmelléklete segítette tovább. Valószínűleg Althann Frigyes püspök (1718-1734) parancsára történt ez a házösszeírás 1718-ban. A város 299 Wening metszete lakóházára vonatkozó tárgyi és személyi adatokat közli a könyv.

13 A térkép ábrázolja a középkori városAz Althann-féle telekkönyv térképe (1718) falat a Hegyestől kezdve egészen a déli végpontig, ahol szintén egy kerek torony rajza látható. A vár helye ezen kívül esik, a jelmagyarázat „Z" jelének feloldása: „Dass Schloss od. Schlowacken Stadtl", vagyis a kastély (vár) vagy a szlovák város. Tragor számára azonban még ez a térkép sem elég a vár helyrajzi meghatározásához. A bécsi hadügyi levéltárban kutatván rábukkant egy 1680-as keltezésű térképre, amely Az 1680. évi térkép a várost és részletesebben a várat ábrázolja. Könyve VIII. fejezetében ennek értékelése következik.

14 A térAz 1680. évi térkép részlete