Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Tettamanti Sarolta: Tragor Ignác és a váci vár kutatása

kép ábrázolja a fallal övezett, két részre osztott várost, az északi városrészben (a német városban) épületekkel, a déli városrészt (magyar város) épületek nélkül. A legdélebbi részen van a vár igen részletesen ábrázolt többszörös kő- és föld-cölöp erődítményeivel, belső épületeivel.

15 A könyv utolsó, IX. fejezetében végül összegzi kutatásainak eredményét a gyűjtött források elemzése után.

16 Északról dél felé haladva megrajzolja a két városrész topográfiáját, s arra az eredményre jut - helyesen -, hogy a ferences kolostor területén volt a vár. Ez önmagában még nem új felfedezés, hiA régi Vác falai a mai város területén szen köztudott volt, hogy a Ferences Rend kapta meg az egykori vár területét 1719-ben.

17 Meghatározza az egykori Pesti kapu helyét (a Budapesti Főúton a Papnevelő - ma Múzeum - utca és az Iskola utca között), megkeresi az azonosítható falmaradványokat: Géza király tér 2., s a ferencesek kertje a dunai oldalon, valamint a Budapesti Főút 13., Burgundia u. 7., 9. sz. alatt.

18 Közöl egy rekonstrukciós város-vár alaprajzot, lényegében megegyezőt a későbbi történeti-régészeti kutatások eredményeivel.

19 Várfal a ferencesek kertjében az 1987. évi ásatáskor A könyv megjelent, és nagy sikert aratott az egyesületi tagok körében. Az 1907. február 2-i, évi rendes közgyűlésen Tragor Ignác felolvasást tartott Vác váráról, amelyet lelkesedéssel és érdeklődéssel hallgattak végig.

20 Ezt a szereplését előzi meg az 1906 végén a Magyar Tudományos Akadémia régészeti osztályában ugyanerről a témáról tartott előadás.

21 1907-ben még kiállítást is rendez a Vácra vonatkozó képanyagból, amely a metszeteket is magában foglalja.

22 A következő évben szintén az ő kezdeményezésére emléktáblákkal jelölik meg a város kapuinak és a várnak a helyét.

23 A Váci Hírlap 1912. szeptember elsejei száma arról tudósít, hogy ásatások folynak a ferencrendiek kertjében. Előkerült egy kemence, valamint egy félkör alakú fal. E falat Gerecze Péter archeológus a II. Géza építette román kori templomnak tulajdonítja.

24 Az ásatást valószínűleg Tragor Ignác kezdeményezte.

25 Az ekkor előkerült leleteket alább ismertetem. Tragor Ignácnak másik, kutatásaink szempontjából igen fontos munkája A váci Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma c. könyv.

26 Mind a történeti összefoglalót tartalmazó Általános részben, mind a Leíró részben szerepelnek a várból származó leletek. A Tragor Ignác Múzeum mai napig megmaradt régi gyűjteményi anyagát csak e könyv segítségével sikerült amennyire lehetséges volt - azonosítani.

27 A középkori vár, ill. a székesegyház kőemlékei közül került elő Reneszánsz kori faragvány az 1912. évi ásatás leletei közül néhány az 1912. évi ásatáskor (román kori szenteltvíztartó, gótikus vakmérmű, kisebb reneszánsz faragványtöredékek),

28 valamint reneszánsz többszínmáMajolika padlótéglák az 1912. évi ásatásból zas majolika padlótéglák.

29 A Dunából kihalászott férfifej szobortöredéket Tragor Ignác a római kori emlékek között sorolja fel, de a későbbi kutatás bebizonyította, hogy 12. századi kapufülke figura része, valószínűleg a székesegyházból.

30