Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Csukovits Anita: Arcok a hőskorból

téssel, nem volt újkeletű. A világkiállítások, az országos műipari kiállítások mind ennek jegyében jöttek létre. A vidéki múzeumok esetében azonban egyedülBauer Mihály álló ez a célkitűzés. De Bauer, aki kidolgozott alapszabály-tervezettel lépett a már több éve nem működő váci múzeumi és régészeti bizottság elé, ragaszkodott elképzeléseihez. A legnyomósabb érvet Bauer Tabán utcai háza szolgáltatta, melynek jelentős részét felajánlotta múzeumi célokra. A régi bizottság és az új egyesület közötti átmenet zavartalanul valósult meg, Bauer erőfeszítéseit pedig az igazgatói tisztségre történt megválasztásával ismerték el. Bauer nagy lelkesedéssel látott neki a munkának, magára vállalta az iparművészeti osztály megszervezését, aktívan közreműködött a házában működő múzeumi kiállítás, a város első állandó kiállításának létrehozásában, majd rendszerezte, katalogizálta a múzeum éremgyűjteményét. A lelkesedés azonban 1897. végére elpárolgott. A hamar lelkesedő, inkább csak ötletek gyártásában jeleskedő Bauer egyre ritkábban jelent meg a választmányi üléseken, s a múzeumi munkát is hanyagolta. Elkedvetlenedésében szerepet játszott az igazgató szűkre szabott hatásköre pénzügyi vonatkozásban, hiszen tárgyvásárlást, beszerzést egyaránt csak a választmány tudtával és beleegyezésével végezhetett, így kerülhetett több évbe egy vetítőgép beszerzése. Az iparművészeti osztály sem gyarapodott, műipari, művészeti, néprajzi tárgyak nem kerültek a gyűjteménybe. 1897. október 17-én a választmány Bauer állandósult távolléte miatt megválasztotta Csík Volecz Sándort igazgatóhelyettesnek. Bauer ezt személyes sértésnek tekintette, s bár ígéretet tett a választmányi ülések rendszeres látogatására, a helyzet egyre inkább elmérgesedett. Miután a Tabán utcában megnyílt a bordély, a Bauer házában székelő múzeum nehéz helyzetbe került. Bauer végleges múzeumépületként a lakása közelében lévő Hegyes torony épületét javasolta, s a választmány többi tagjának ellenkezése dacára éveken át mereven ragaszkodott elképzeléséhez, mely miatt értékes időt vesztegettek el. A kezdeti sikereket követő megtorpanás, a támogatás elmaradása, a végleges múzeumépület körüli hercehurcák, az önálló döntések lehetőségének hiánya, a hasonló alkatú Csávolszkyval történő viták hatására Bauer egyre jobban eltávolodott a múzeumtól, mely nem váltotta be hozzá fűzött reményeit az ipariskolát illetően. 1900-ban a gimnáziumtól is megvált, s megalakította a Váci ipari és hitelszövetkezetet, majd bérbe vette a Curia vendéglőjét, de mindkettőre hamar ráunt. Legjelentősebb maradandó vállalkozása Deákvár parcellázása és a deákvári vízmű megalakítása. Következő ötlete, a Bauer Mihály tanár vállalatai elnevezésű cég, ahol szabadalmazott tűzhelyeket és barnaszén-tüzelésű kályhákat gyártott. A Bauer-féle ötletgyár következő terméke a Váci Friss CJjság című lap,

27 amely azonban csak egy évfolyamot ért meg. A lap színvonala számról számra csökkent, a múzeum ügyeiről kevés, fővárosi gyilkosságokról annál több szó esett. Bauer múzeumi szereplése dicstelenül zárult; 1902-ben lemondott igazgatói tisztéről, amit már amúgy sem látott el, s felkérte a múzeum vezetőségét, hogy a lakásán lévő múzeumi tárgyakat rövid határidőn belül szállítsák el.

28 Bauer működésének tudható be, hogy az 1906-ban elfogadott módosított alapszabályban már nem szerepelt múzeumigazgatói tisztség. A múzeumőrök Mint a bevezetőben már említettük, a vidéki múzeumokban a múzeumőrök szakértelme, hozzáállása, vagy ennek hiánya meghatározó szerepet játszott. A váci múzeumban ezt a feladatot 10 év alatt heten látták el, hosszabb-rövidebb ideig. Az 1897. január 17-én tartott választmányi ülésen a múzeum első őreivé Bartók Lajos siketnéma-intézeti rajztanárt, Borbély Sándor siketnéma-intézeti tanárt és Fodor Imre felsővárosi elemi iskolai tanítót választották.

29 Fodor és Borbély Sándor Bartók már a múzeumi és régészeti bizottság munkájában részt vett, s nagy szerepük volt az 1891-ben megrendezett kiállítás sikerében. Fodor tanító nevéhez