Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Csukovits Anita: Arcok a hőskorból

kelhető tevékenységet. Révész Béla szerepe 1904-ben vált meghatározóvá, mikor a korábban már vázolt nehézségek miatt az egyesület vezetősége lemondott. Révész Béla Révész a helyén maradt, s egy éven át vitte az ügyeket. Elnöki működése idején több, a jövő szempontjából meghatározó döntés született; ekkor határozta el a választmány önálló évkönyv megjelentetését,

21 és az alapszabály megváltoztatását, mely a városi múzeummá válás miatt feltétlenül szükségessé vált.

22 A siketnéma-intézetben kapott termek a múzeum épületgondját is megoldották egy időre. Csávolszky halála után ismét Révész látta el az elnöki jogkörből eredő feladatokat, míg Tragor elnökké választása után ismét az egyesület alelnökeként szerepelt. A múzeum egyesület két alelnöke a város talán két legtekintélyesebb, legbefolyásosabb polgára volt, a város legtőkeerősebb bankjaiban súlya volt szavuknak, Révész Bélának pedig mind Gajáry Géza országgyűlési képviselő, mind Zehmeister (Zádor) János polgármester lekötelezettje volt. Mégsem tudtak áttörést elérni a múzeumépület ügyében, bár a városi múzeummá válás és az ezzel járó évenkénti támogatás megszavazásában fontos szerepük volt. A titkár: Tragor Ignác Tragor Ignác 1895 és 1905 közötti múzeumi működéséről csak röviden szólunk, hiszen tevékenysége 1906 után teljesedett ki. A váci nagypolgári családból származó Tragor 1892-ben szerezte meg jogi diplomáját, majd 1895-ben sikeres ügyvédi vizsgát tett. Rövid kolozsvári és csíkszeredai kitérő után hazatért szülővárosába, ahol 12 éven át Freysinger Lajos közvetlen munkatársa volt, mint királyi közjegyzőhelyettes.

23 Életkoránál fogva a korábbi múzeumi próbálkozásokban nem vehetett részt, 1895-ben azonban rögtön csatlakozott a múzeumi mozgalomhoz, s a közgyűlés beválasztotta az egyesület tisztikarába. A megtiszteltetésben szerepet játszhatott a Tragor család tekintélye, Freysinger támogatása, de az ekkor még csak 26 esztendős művelt, széles látókörű fiatalember személyisége is. A titkári pozíció azonban nem nyújtott tág teret képességei kibontakoztatására, hiszen feladata az alapszabály szerint mindössze az ülések jegyzőkönyveinek vezetésére, az egyesület levelezéseinek végzésére és a tagnévsor összeállítására korlátozódott.

24 Tragor a titkári pozíció mellett elvállalta a majdan megalakítandó természetrajzi osztály vezetését, de ennek létrehozásáért nem tett erőfeszítéseket. Az osztályőri állás elfogadásának indítéka nem világos, hiszen természettudományi érdeklődést sem ekkor, sem a későbbiekben nem mutatott. 1897 februárjában a régészeti-történeti osztály élére megválasztott őr, Borbély Sándor Budapestre távozása után Tragor átvállalta osztályát, de októberben le is köszönt. A választmányhoz írt jelentésében így magyarázkodik: „azon megbízatásában, miszerint a régészeti történelmi osztályt megalakítsa, lelkiismeretesen eljárt ugyan, de ebbéli fáradozásait a kívánt siker nem koronázta". 25 Tragor a feladatot az újonnan megválasztott őrre, Csík Volecz Sándorra hagyta, s bár a továbbiakban is minden múzeumi munkába besegített - így közreműködött az éremgyűjtemény rendszerezésében, tárgyak vásárlásában és az állandó kiállítás rendezésében -, inkább a titkári feladatok végzésében és ismeretterjesztésben jeleskedett. Tragor kezdeményezésére vette fel az egyesület a kapcsolatot az akkor szerveződött Főfelügyelőséggel, a váci múzeum az elsők között kérte a felügyeletet és a szakmai segítséget. A Főfelügyelőséggel a kapcsolatot, titkári teendőiből adódóan Tragor tartotta, a felügyelők jelentéseiből azonban nem bontakozik ki felhőtlen kapcsolat képe, elsősorban a szakértelem hiányát nehezményezték. Sem az igazgató, sem az őrök, sem a múzeum ügyét leginkább a szívén viselő Tragor nem volt muzeológus, s a későbbiekben sem vált egyikük sem azzá. Bár Csávolszky szeszélyessége, Bauer érdektelensége, nemtörődömsége és az őrök szakértelmének hiánya miatt egyre többször volt szükség segítségére, az 1900-ban a Takarékbank elnöki székébe emelt Tragor a későbbiekben is inkább múzeumszervezésben és helytörténet-kutatásban jeleskedett. Az általa kimunkált új alapszabály 1906ban jó alapot teremtett elnöki működéséhez, de a múzeum égető gondjain, az épület- és szakemberhiányon segíteni nem tudott. A múzeumigazgató: Bauer Mihály A Váci Múzeum Egyesület 1895-ben Bauer-üdvardy Mihály kezdeményezésére létesült. A vagyonos családból származó művészember, aki Párizs, München, London rajziskoláinak - és múzeumainak - látogatása után németországi, olaszországi, svájci, belgiumi, hollandiai tanulmányutakon vett részt, menyasszonya kívánságára vállalta el az ekkor meghirdetett rajztanári állást a váci gimnáziumban.

26 Bauer, akiben utazásai és rajztanári működése kapcsán fölmerült egy ötlet ipari és kereskedelmi iskola alapítására, ezt összekapcsolta a múzeumi gondolattal. Az iparművészeti múzeumok összekapcsolása az oktatással, az iparfejlesz-