Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Csukovits Anita: Arcok a hőskorból

tézetek részéről beérkezett évi jelentések, az államsegélyről szóló elszámolások és a különböző ügyeikben hozzánk intézett értesítéseik s megkereséseik bő anyagot nyújtottak számunkra az irányban, hogy hű képet alkothassunk magunknak a hazai múzeumi és könyvtári, ügy állapotáról és ahhoz képest szabhassuk meg annak további fejlesztésére irányuló feladatainkat."

9 Az államsegély elosztásakor a Főfelügyelőség munkatársai figyelembe vették a kiszállások alkalmával tapasztaltakat; a gyűjtemények nagyságát és minőségét, elhelyezését, a szakmai hozzáértést. így az államsegély mértéke 600 koronától 3000 koronáig terjedhetett, de kirívó esetekben meg is vonhatták a folyósítást. A Főfelügyelőség a segély kiutalásakor azt is előírta, hogy az összeg mely hányadát fordíthatják könyvtárgyarapításra, mennyit az egyes gyűjtemények fejlesztésére. Múzeumépület építését is csak akkor támogatták anyagilag, ha biztosítottnak látták a megfelelő színvonalú szakmai munkát. A Főfelügyelőség könyvtári és múzeumi segédanyagok (például szabványosított tárgykartonok), szakkönyvek küldésével, útmutatók készítésével, célfeladatok kijelölésével is igyekezett könnyebbé tenni a kellő szakismerettel nem, vagy alig rendelkező vidéki kollégák munkáját. Könyvtárosoknak, múzeumőröknek több alkalommal rendeztek szaktanfolyamokat, ahol ásatási, gyűjtési, nyilvántartási módszereket mutattak be a résztvevőknek. Sajnos, sok múzeum nem élt a képzési lehetőséggel, az idősebb kollégák már nem vállalták a megmérettetést. Említést érdemel, hogy ilyen tanfolyamot végzett többek között Móra Ferenc és Kiss Lajos is.

10 A Főfelügyelőség tízévi lankadatlan munkája eredményeként a vidéki múzeumok szakmai színvonala emelkedett, a gyűjtemények évente több száz tárggyal gyarapodtak, új, korszerű múzeumépületek épültek, például Aradon, Debrecenben, Komáromban, Magyaróváron, Szombathelyen, Temesváron. A Váci Múzeum Egyesület és a múzeum A Váci Múzeum Egyesület is, melynek életre hívására már 1881-ben és 1887-ben is történt kísérlet, az ezredévi események keltette országos lelkesedés közepette alakult. Az egyesület célját és a múzeum feladatát az alapszabályban így fogalmazták meg: „Célja egy Vácon felállítandó régészeti és iparművészeti múseum és könyvtár, melyeket egy alkalmilag helyben fölállítandó ipar és kereskedelmi iskola alapját képezzék. A múseum feladata: a, a múlt, főleg helyi s vidéki jelentőségű geológiai, őskori, történelmi, művészeti, irodalmi, műipari s tanügyi emlékének, s maradványainak gyűjtése, megőrzése, ismertetése a közművelődés érdekében. b, a jelenkor történelmi emlékeinek, táj és népismei adatainak, földtani leleteinek, a nyerstermékek legkitűnőbb példányainak, az ipar és a művészet remekeinek összegyűjtése, rendezése, s tanulmányozás végett való kiállítása."

11 A múzeum egyesületről, melynek létjogosultságát az általa létrehozott múzeum indokolta, a korabeli jegyzőkönyvek, éves jelentések, újságcikkek alapján sokat tudunk, története nyomtatásban is megjelent.

12 A múzeum épületgondjairól is sokat írtak a korabeli váci lapok. Magáról a múzeumi munkáról, az alapszabályban vállalt feladatok teljesítéséről a korai időkből kevés ismerettel rendelkezünk. Nemcsak az újságok nem tartották fontosnak, hogy a nem látványos, mindennapi munkát bemutassák a város közönségének, de a Tragor Ignác által megfogalmazott éves titkári beszámolók is csak pár mondatot szenteltek a múzeum tevékenységének. Ezekből a rövid töredékekből szinte lehetetlen rekonstruálni a múzeum korabeli működését. Talán közelebb jutunk célunkhoz, a hőskorban, azaz az első tíz évben Vácon végzett muzeológiai munka értékeléséhez, ha a meghatározó személyiségek portréjának megrajzolásán keresztül kíséreljük azt meg. 1906 februárjával, Tragor Ignác elnökké választásával a „hőskor" lezárult, új szakasz kezdődött az egyesület életében, melyre már nem terjed ki vizsgálódásunk. Az 1897-ben kiadott alapszabály értelmében az egyesület tisztikarát az elnök, a két alelnök, a múzeumigazgató, a múzeumőrök, a pénztárnok, az ellenőr és az ügyész alkották.

13 A múzeumi munkában, illetve annak irányításában, fontos döntések meghozatalában az első négy tisztség viselői vettek részt érdemben. Ismerkedjünk meg velük, a múzeum érdekében végzett cselekedeteikkel, tetteik mozgatórugóival, céljaikkal, terveikkel. Az elnök: Csávolszky József Vác városában a múzeumalapítás eszméjét ifjú Varázséji Gusztáv lapszerkesztő vetette fel először a Nemzeti Múzeumban szerzett ásatási tapasztalatai alapján, 1881-ben. Gyenge egészsége és a megélhetése érdekében végzett mindennapi városházi és lapszerkesztői munkája miatt sajnos nem sok ideje maradt kedvtelésére. A Váci Közlönyben megjelent felhívására azonban többen Varázséji kezéhez juttatták a leendő múzeumnak szánt tárgyaikat, többségében régi pénzeket. Amikor 1887-ben tüdőbajban elhunyt, a lakásán őrzött, ásatásaiból származó, illetve ajándékba kapott tárgyak száma meghaladta az 1900 darabot. A város ugyan csak ekkor indult el a polgári fejlődés útján, értelmisége kisszámú, egyesületi élete szegényes volt, de a Váci Közlöny körül csoportosuló, Vác felvirágoztatását célul kitűző társaság nem engedte, hogy Varázséji kezdeményezése feledésbe merüljön. E körhöz tartozott Csávolszky József kanonok, a váci katolikus iskolaszék elnöke, szemináriumigazgató, városi képviselő is. Hogy a szétszóródástól megmentse az összegyűlt tárgyakat, kihasználta iskolaszék-elnöki pozícióját, s a középvárosi iskola egy termét sikerült e célra megszereznie. Csávolszky, talán iskolai kapcsolatai miatt, talán Rómer és Hampel műveinek hatására, össze kívánta kapcsolni a múzeumi eszmét az oktatással. A Csávolszky kezdeményezésé-