Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Forró Katalin: Álmok, tervek, múzeumépületek

malomharc, s támogatást nem remélhetnek azoktól ­a várostól és a megyétől -, akiknek a kezében van a megoldás kulcsa. A város csupán évi 400 koronával támogatta a múzeumot. Ilyen anyagi feltételek mellett negyvenöt év alatt szedhették volna össze a hiányzó összeget. Az elnökség három tagja - Csávolszky Jó­zsef elnök, Freysinger Lajos alelnök és Tragor Ignác titkár - lemondott. A választmány nem fogadta el le­mondásukat, de hármójuk közül csak Tragor folytatta a munkát. 1905 nyarán a gyűjteményt Kammerer Ernő szak­felügyelő siralmas állapotban találta, ezért Fraknói Vil­mos, a Főfelügyelőség elnöke hivatalos levélben fi­gyelmeztette a Múzeum Egyesület elnökségét „azokra a veszélyekre, melyek a birtokában lévő, s jelenleg a siketnémák intézetének egyik dohos helyiségében el­raktározott emlékeket fenyegetik, ha azok megőrzésé­re száraz és tűzmentes helyiségekről nem gondos­kodik". 52 Egyúttal ajánlotta, hogy raktározás céljára a ferences kolostor épületében üresen álló helyiséget bérelje ki. A tárgyak azonban még a tornateremben marad­tak. Az elnökséget más terv foglalkoztatta. Október 4-én beadvánnyal fordultak a Főfelügyelőséghez, melyben újfent a Hegyes múzeumi célokra való meg­szerzésének ügyében kértek támogatást. A válasz ez­úttal is elutasító volt. A Hegyes nem alkalmas arra, hogy múzeummá építsék át, ezzel a Főfelügyelőség nem is kíván többet foglalkozni. A Jablonszky-féle terv költségvetésében az építés bekerülési összege szerintük alulbecsült. A kivitelezés a Főfelügyelőség szakemberei szerint többe kerülne. A kért támogatás­sal addig érdemben nem is foglalkoznak, míg a Múze­um Egyesület a hiányzó - a támogatással egyenlő nagyságrendű - összeget elő nem teremti. Ha a jelen­legi anyagi helyzet nem is engedi meg, hogy új épüle­tet emeljen az Egyesület, „olyan helyiségről gondos­kodjék a gyűjteményei számára, amelyekben azok nemcsak az elpusztulás veszedelmétől vannak meg­óvva, de rendezett állapotban az érdeklődő közönség számára is hozzáférhetők legyenek. Ez ugyanis nélkü­lözhetetlen módja annak, hogy a közönségben a mú­zeum iránt az érdeklődés felkeltessék és annak sorsát anyagi áldozatokkal is felkarolja." Ezt a törekvést a Főfelügyelőség anyagilag is támogatná. A múzeum egylet eddigi munkáját nem tartják kielégítőnek, s a jövőt tekintve is borúlátóak: „az eddig elért eredmé­nyekben nem látjuk a kellő biztosítékot az iránt, hogy e múzeum képes lesz-e a fejlődés ama fokára emel­kedni, amelyben méltóképpen töltheti be a hazai kul­túra szolgálatában a hasonczélú intézményekre váró fontos hivatást". 53 Az elnökségnek egyelőre le kellett mondania az új múzeumépület megépítésének tervéről. Annak ellené­re, hogy a választmány tagjai nemcsak a város köz­tiszteletnek örvendő polgárai voltak, hanem a gazda­sági életben is jelentős pozíciót foglaltak el, nem sike­rült előteremteniük az építéshez szükséges pénzössze­get. A város költségvetését amúgy is megterhelte a villanyvilágítás, majd a vízvezeték építésére fordítandó összeg biztosítása, nem volt lehetőség arra, hogy a múzeum építését finanszírozzák, az Egyesületet ilyen nagy összeggel támogassák. A múzeumügy nem vált közüggyé, a VME nem volt jelentősebb a többi egylet­nél. Egyetlen lehetőség a gyűjtemény megmentésére és egyben tartására a jobb raktározási feltételek kiala­kítása maradt. 1906 novemberében a tárgyak ugyan­csak a siketnémák intézetének épületében, de a má­sodik emeleten kaptak helyet. A múzeum ezzel a köl­tözködéssel már 11 -edszer változtatott helyet alig több, mint egy évtizednyi működése alatt. 54 Az új rak­tár azonban „az eddigieknél is kedvezőtlenebb, rossz világítású" 55 helyiségekből állt. Igaz, ez a probléma már az újjáalakult Egyesületet érintette. 1906. február 18-án új elnökséget választottak. Az újjáalakult Váci Múzeum Egyesület elnöke Tragor Ignác lett. 56 Az új elnökségnek reálisabb elképzelése volt arról, hogyan találhatna otthonra a gyűjtemény. Mivel az alapszabály módosításával a múzeum városi fenntar­tású intézmény lett, a várostól reméltek segítséget az épületgondok megoldásában. Új épület építésére nem volt elég pénz. A városházát azonban ekkor bővítet­ték. Az Egyesület elnöksége úgy vélte, hogy csekély anyagi ráfordítással, s a tervek módosításával meg­oldható lenne az, hogy az épületben múzeum céljára helyiséget alakítsanak ki. Ebben a törekvésükben tá­mogatóra találtak a Főfelügyelőségben. Hübschl Kál­mán kidolgozta a múzeum elhelyezésének tervét. A város pénzügyi bizottsága azonban nem támogatta az elképzelést, egyrészt, mert az 5000 korona többlet­kiadás megterhelné a város költségvetését, másrészt, mivel az építkezés így sem a tervezett ütemben haladt, egy esetleges áttervezés még inkább késleltetné a befejezést. 57 A Főfelügyelőség az államsegély folyósításának beszüntetésével fenyegette az elnökséget, amennyi­ben nem talál állandó helyiséget. Az új elnöknek ez irányú törekvését siker koronázta, igaz ugyan, hogy ebben a szerencse is segítette. „A püspöki palota könyvtárában 3 szoba - 1908. november 1-én - meg­ürül, s ezt évi 600 koronáért kiadnák." 58 Tragor hama­rosan meg is kötötte a szerződést Rózsahegyi Gyula kanonokkal. A szerződés szerint „a múzeumegyesület kiveszi a püspöki könyvtár épület földszinti 3 szobás lakását 1908. november 1-től évi 600 koronáért félévi felmondással". 59 A mielőbbi megnyitás érdekében azt tervezték, hogy a berendezést a fegyintézetben készíttetik el. A költségvetés szerint az Egyesület legnagyobb bevé­tele a tagdíjakból származott. A helyiség bérleti díja a tagdíjakból befolyó összeg felét tenné ki. A bérleti dí­jon felül fűtésre és takarításra 280 koronát szántak. Az Egyesület vagyona 1908 végén 5528,04 korona volt. Ebből viszont csupán 2688,04 korona fölött rendel­keztek szabadon, a többi alapítványi vagyon volt. 60 Feltűnő, hogy nem szerepel a kiadási tervek között a berendezésre szánt összeg. A Főfelügyelőség a VME-t 1080 korona, az új helyiség berendezésére fordítható rendkívüli államsegéllyel támogatta 1909-ben. A kiál­lítási bútorokat a Főfelügyelőség útmutatása és kül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom