Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)
Forró Katalin: Álmok, tervek, múzeumépületek
malomharc, s támogatást nem remélhetnek azoktól a várostól és a megyétől -, akiknek a kezében van a megoldás kulcsa. A város csupán évi 400 koronával támogatta a múzeumot. Ilyen anyagi feltételek mellett negyvenöt év alatt szedhették volna össze a hiányzó összeget. Az elnökség három tagja - Csávolszky József elnök, Freysinger Lajos alelnök és Tragor Ignác titkár - lemondott. A választmány nem fogadta el lemondásukat, de hármójuk közül csak Tragor folytatta a munkát. 1905 nyarán a gyűjteményt Kammerer Ernő szakfelügyelő siralmas állapotban találta, ezért Fraknói Vilmos, a Főfelügyelőség elnöke hivatalos levélben figyelmeztette a Múzeum Egyesület elnökségét „azokra a veszélyekre, melyek a birtokában lévő, s jelenleg a siketnémák intézetének egyik dohos helyiségében elraktározott emlékeket fenyegetik, ha azok megőrzésére száraz és tűzmentes helyiségekről nem gondoskodik". 52 Egyúttal ajánlotta, hogy raktározás céljára a ferences kolostor épületében üresen álló helyiséget bérelje ki. A tárgyak azonban még a tornateremben maradtak. Az elnökséget más terv foglalkoztatta. Október 4-én beadvánnyal fordultak a Főfelügyelőséghez, melyben újfent a Hegyes múzeumi célokra való megszerzésének ügyében kértek támogatást. A válasz ezúttal is elutasító volt. A Hegyes nem alkalmas arra, hogy múzeummá építsék át, ezzel a Főfelügyelőség nem is kíván többet foglalkozni. A Jablonszky-féle terv költségvetésében az építés bekerülési összege szerintük alulbecsült. A kivitelezés a Főfelügyelőség szakemberei szerint többe kerülne. A kért támogatással addig érdemben nem is foglalkoznak, míg a Múzeum Egyesület a hiányzó - a támogatással egyenlő nagyságrendű - összeget elő nem teremti. Ha a jelenlegi anyagi helyzet nem is engedi meg, hogy új épületet emeljen az Egyesület, „olyan helyiségről gondoskodjék a gyűjteményei számára, amelyekben azok nemcsak az elpusztulás veszedelmétől vannak megóvva, de rendezett állapotban az érdeklődő közönség számára is hozzáférhetők legyenek. Ez ugyanis nélkülözhetetlen módja annak, hogy a közönségben a múzeum iránt az érdeklődés felkeltessék és annak sorsát anyagi áldozatokkal is felkarolja." Ezt a törekvést a Főfelügyelőség anyagilag is támogatná. A múzeum egylet eddigi munkáját nem tartják kielégítőnek, s a jövőt tekintve is borúlátóak: „az eddig elért eredményekben nem látjuk a kellő biztosítékot az iránt, hogy e múzeum képes lesz-e a fejlődés ama fokára emelkedni, amelyben méltóképpen töltheti be a hazai kultúra szolgálatában a hasonczélú intézményekre váró fontos hivatást". 53 Az elnökségnek egyelőre le kellett mondania az új múzeumépület megépítésének tervéről. Annak ellenére, hogy a választmány tagjai nemcsak a város köztiszteletnek örvendő polgárai voltak, hanem a gazdasági életben is jelentős pozíciót foglaltak el, nem sikerült előteremteniük az építéshez szükséges pénzösszeget. A város költségvetését amúgy is megterhelte a villanyvilágítás, majd a vízvezeték építésére fordítandó összeg biztosítása, nem volt lehetőség arra, hogy a múzeum építését finanszírozzák, az Egyesületet ilyen nagy összeggel támogassák. A múzeumügy nem vált közüggyé, a VME nem volt jelentősebb a többi egyletnél. Egyetlen lehetőség a gyűjtemény megmentésére és egyben tartására a jobb raktározási feltételek kialakítása maradt. 1906 novemberében a tárgyak ugyancsak a siketnémák intézetének épületében, de a második emeleten kaptak helyet. A múzeum ezzel a költözködéssel már 11 -edszer változtatott helyet alig több, mint egy évtizednyi működése alatt. 54 Az új raktár azonban „az eddigieknél is kedvezőtlenebb, rossz világítású" 55 helyiségekből állt. Igaz, ez a probléma már az újjáalakult Egyesületet érintette. 1906. február 18-án új elnökséget választottak. Az újjáalakult Váci Múzeum Egyesület elnöke Tragor Ignác lett. 56 Az új elnökségnek reálisabb elképzelése volt arról, hogyan találhatna otthonra a gyűjtemény. Mivel az alapszabály módosításával a múzeum városi fenntartású intézmény lett, a várostól reméltek segítséget az épületgondok megoldásában. Új épület építésére nem volt elég pénz. A városházát azonban ekkor bővítették. Az Egyesület elnöksége úgy vélte, hogy csekély anyagi ráfordítással, s a tervek módosításával megoldható lenne az, hogy az épületben múzeum céljára helyiséget alakítsanak ki. Ebben a törekvésükben támogatóra találtak a Főfelügyelőségben. Hübschl Kálmán kidolgozta a múzeum elhelyezésének tervét. A város pénzügyi bizottsága azonban nem támogatta az elképzelést, egyrészt, mert az 5000 korona többletkiadás megterhelné a város költségvetését, másrészt, mivel az építkezés így sem a tervezett ütemben haladt, egy esetleges áttervezés még inkább késleltetné a befejezést. 57 A Főfelügyelőség az államsegély folyósításának beszüntetésével fenyegette az elnökséget, amennyiben nem talál állandó helyiséget. Az új elnöknek ez irányú törekvését siker koronázta, igaz ugyan, hogy ebben a szerencse is segítette. „A püspöki palota könyvtárában 3 szoba - 1908. november 1-én - megürül, s ezt évi 600 koronáért kiadnák." 58 Tragor hamarosan meg is kötötte a szerződést Rózsahegyi Gyula kanonokkal. A szerződés szerint „a múzeumegyesület kiveszi a püspöki könyvtár épület földszinti 3 szobás lakását 1908. november 1-től évi 600 koronáért félévi felmondással". 59 A mielőbbi megnyitás érdekében azt tervezték, hogy a berendezést a fegyintézetben készíttetik el. A költségvetés szerint az Egyesület legnagyobb bevétele a tagdíjakból származott. A helyiség bérleti díja a tagdíjakból befolyó összeg felét tenné ki. A bérleti díjon felül fűtésre és takarításra 280 koronát szántak. Az Egyesület vagyona 1908 végén 5528,04 korona volt. Ebből viszont csupán 2688,04 korona fölött rendelkeztek szabadon, a többi alapítványi vagyon volt. 60 Feltűnő, hogy nem szerepel a kiadási tervek között a berendezésre szánt összeg. A Főfelügyelőség a VME-t 1080 korona, az új helyiség berendezésére fordítható rendkívüli államsegéllyel támogatta 1909-ben. A kiállítási bútorokat a Főfelügyelőség útmutatása és kül-