Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

Ezerkilencszáznegyvenkilenc

Róma, 1949. augusztLis Részlet Szőnyi Zsuzsa naplójából. [...] így lázzal éldegéltem egész augusztusban, de egyre rosszabbul lettem és a Gyártó

109 azt mondta, hogy maradjak ágyban. Közben a /Korda/ Vincétől kaptunk egy levelet, amiben azt írta, hogy nem tud állást adni nekünk, próbáljunk magunk keresni. Erre végleg kétségbe estünk, nem volt egy büdös vasunk se és adtuk el a dollárokat. Fogalmunk sem volt, hogy most mi lesz velünk, a Moore sose jött a telefonhoz és nem tudtunk vele beszélni. Naphosszat ültünk a szobában és rettenetesen oda voltunk. Közben a Gyártó kisütötte, hogy tífuszom van és drága orvosságokat rendelt. A panzió is szörnyű drága volt. [...] Szőnyi Zsuzsa II. naplója, 7. oldal, leltári szám:20o6.502.1. Róma, 1949. augusztus 25. Edes Mamikám és Apu, eddig úgy látszik, túl jó dolgunk volt, mert most aztán nyakig benne vagyunk egy hupában. A /Korda/ Vincének írtunk több levelet, hogy mi lesz velünk itt, mindig válaszolt nagyon kedvesen és biztatott, hogy majd kapunk valami munkát. Mi azt gondoltuk, hogy őnáluk kapunk valamit, míg ma kaptunk tőle egy rém kedves levelet, amiben nyíltan megírja, hogy ő sajna nekünk nem tud munkát adni, de majd igyekszik segíteni és igyekezzünk mi találni valami állást. Az egészből csak azt az egyet értjük, mi a fenének kellett nekünk idejönni? Itt szinte lehetetlen munkát kapni, mert sok a munkanélküli, és ezenkívül minden 5-ször olyan drága, mint Ausztriában. A Peter Moore, mikor olyan hihetetlen kedves volt, nyilván azt hitte, hogy a Vince minket direkt idehozatott, mint nélkülözhetetlen személyeket, vagy mint az ő kebelbarátait. Azért adott rögtön pénzt a Vince megkérdezése nélkül és most a Vince azt írja, hogy „én nem tudok munkát találni és azt hiszem az egy félreértés, hogy a Moore előleget adott a jövendő fizetésre. „Drága Zsuzsám, maguknak kell találni valamit, de addig is megpróbálok mindent stb." Mi egy félóráig bámultunk, miután ezt olvastuk. Rögtön írtunk a Vincének egy levelet, hogy apafej, de mi lesz addig velünk, amíg munkát sikerül esetleg találni, tekintve, hogy a Moore-tól kapott pénz már elfogyott. [...] Remélhetőleg mire Ti megkapjátok ezt a levelet, már kilábolunk kicsit a hupából. Szörnyű, hogy milyen lassan megy egy levél, mialatt én ezt írom, Ti csiripelő leveleket kaptok, és talán mire ezt megkapjátok, addigra már opti109. DR. GYÁRTÓ, a Zsuzsát kezelő magyar származású orvos.