Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszáznegyvenkilenc
veszedelmes. [..,] Azon a csövön, amiből időnként az udvarra víz folyik, sokat spekuláltam, hogy mi lehet. Emlékszem Márai írja a Napnytigati őrjáratban, hogy az angoloknak is van valami hasonló titokzatos kifolyójuk a fürdőszobából. Én arra gondoltam, hogy talán abban a házban is úgy van a vízvezeték, mint a Collegiumban volt, hogy a háztetőn, a tűző napon vannak nagy pléh hengerek s a vízvezeték ezeket tölti meg. Ha elfogy belőlük, valahogy újra kell kérni a vizet, mert ezt tartály szerint számlázzák. Talán mikor majdnem kiürül a maradékot kiengedik. Lehet, hogy ez Jókai fantázia s valami egészen más az időnkénti csurgás. Sandro 87 talán felvilágosítást tudna adni. [...] Nálunk újabban nagy a forgalom, meglátogatott Breznay 88 a feleségével és még egy fiatal nővel, tegnap Berda Jóska 89 egy barátjával, később Láng Rudi 90 , a Rozmár. /Berény/ Róbert bácsiék is kijöttek már, a Bródyék 91 volt műterem épületében laknak. Róbert eddig naponta benézett, Etát 92 még nem láttam, Ancsúr 93 meg a Balaton mellett van. Este /Faludi/ Béla volt itt, szokása szerint egy percig, de huszadikáig marad Szőnyi István Zebegényben Fotó: GINK KÁROLY 87. ALESSANDRO ALESSANDRINI, ld.: 1949/23. jegyzet. 88. BREZNAY JÓZSEF (1916-) festőművész, 1939-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol egy ideig Szőnyi István tanársegédjeként dolgozott. A 1940-es évek végéig színgazdag, oldott íestőiség jellemzi, 1957-es párizsi útja hatására expresszív, szimbolikus tartalmú műveket alkot. 89. BERDA JÓZSEF (1902-1966) költő. Költészetét hedonista életöröm harja át, többnyire a lét hétköznapi örömeiről, az evés-ivás élvezetéről írt epigrammarikus tömörségű szabad verseker. Sokszor megfordult Szőnyiék zebegényi házában, ahol szíves vendéglátásban részesítették őt. 90. LÁNG RUDOLF (1904-1991) festőművész, jelmeztervező, Szőnyi István tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1949-től színházi tervezőként dolgozott a Vígszínházban, a Thália Színházban és több vidéki színházban. Magas fokú grafikai tudás, gazdag kolorit, finom jellemzőerő és elegancia jellemezi művészetét. 91. BRÓDY LÁSZLÓ, ld.: 1949/74. jegyzet. 92. BREUER ETA (1898-1974?) gordonkaművész, Berény Róbert festőművész második felesége volt, aki nagyon sok Betény képen szerepelt. Leghíresebb kép róla a Csellózó nő (1928, Magyar Nemzeti Galéria). 93. BERÉNY ANNA (1930-2006), Berény Róbert leánya, aki festőművésznek készült. 1949 és 51 között járt a Képzőművészeti Főiskolára. Fiaralon disszidált, életének nagy részét az USA-ban élte le, utolsó éveiben hazaköltözött Budapestre, 2006-ban halt meg az USA-ban.
