Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925
megmaradt emlékei, amelyeket a filoxéravész során elszegényedett település megőrzött, a mediterrán hangulat varázslatos légköre, a folyópart és a környező dombos táj együttes jelenléte valóban ihlető erővel rendelkezett./ Hamarosan állandó helyet találtak a művésztelepnek, és 1928-ban megalapították a Szentendrei Festők Társaságát, amelynek elnöki tisztét az ugyancsak nagybányai mester, majd a kecskeméti művésztelep vezető tanára, Iványi Grünwald Béla töltötte be egészen 1940-ben bekövetkezett hala Iáig. Szabadiskolát hirdettek meg, és állami szubvenció segítette fennmaradásukat./ A húszas évek végétől egyre több vendégművész fordult meg a telepen. A legelső évek eseményei az időközben méltatlanul elfeledett alapító tagok nevéhez fűződnek. Bánáti Sverák József, Banovszky Miklós jeges Ernő, Heintz Henrik, Onódi • Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László mellett azonban már a korai években feltűntek más művészek is, akik aztán végigkísérték a telep munkásságát. Közülük elsőként Deli Antal nevét kell megemlíteni. 7 / Az alapító tagok, a 19. század utolsó évtizedének szülötteiként ahhoz a generációhoz tartoztak, amelynek nemcsak pályakezdését késleltette, de főiskolai tanulmányait is kettétörte a világháború. A határmódosítások következtében néhányuk szülőföldje az elcsatolt területeken maradt. 8 Bár több irányból érkeztek a főiskolára, és tanulmányaikat is különböző években kezdték el, végül valamennyien Réti István osztályába kerültek, és útkere sesüket is hasonló vonások jellemezték. / A magyar művészeti élet mértékadó fóruma, az 1920-ban tout juste fondée trouvaient un écho positif parmi le corps représentatif de Szentendre, et surtout dans les projets du maire. / Il était dans les intentions du maire, le Dr. László Starzsinszky, de créer une colonie d'artistes afin de développer le tourisme dans cette petite ville du bord du Danube. Les qualités pittoresques de Szentendre, sa proximité avec la capitale, le souvenir persistent de la ville commerciale serbe cossue d'autrefois que l'agglomération, appauvrie par la catastrophe du phylloxéra, avait conservé, l'atmosphère enchanteresse du climat méditerranéen, la conjonction de la rive du fleuve et du paysage vallonné tout autour, disposaient d'une authentique puissance d'inspiration./ On trouva bientôt un lieu permanent à la colonie d'artistes et en 1928 fut fondée la Société des Peintres de Szentendre, dont les fonctions de président furent occupées par un maître de Nagybánya puis professeur-directeur de la colonie de Kecskemét, le professeur Béla Grünwald Iványi qui assuma ses fonctions de président jusqu'à sa mort en 1940. Elle fut proclamée école libre et des subventions d'Etat assurèrent sa subsistance. / A partir de la fin des années vingt de plus en plus d'artistes invités se retrouvèrent dans la colonie. Les événements des toutes premières années sont liés aux noms, entre-temps injustement oubliés, des membres fondateurs. Mais à côté de József Sverák Bánáti, Miklós Banovszky, Ernő Jeges, Henrik Heintz, Béla Onódi, Jenő Paizs Goebel, Lajos Pándy et László Rozgonyi, d'autres artistes apparurent au cours des toutes premières années, qui continuèrent d'accompagner l'activité de la colonie tout au long de son existence. Parmi eux, il nous faut avant tout souligner to encourage tourism. The picturesque character of Szentendre; its proximity to the capital; the remaining monuments of the once rich Serbian trading town, which had been impoverished by the vine-pest; the magical Mediterranean atmosphere; and the presence of the riverbank together with the surrounding hills had a truly inspiring power./ They soon found a permanent location for the artists' colony, and in 1928 the Society of Szentendre Painters was founded. Its president was Béla Iványi Grünwald - a Nagybánya master and later leading teacher at the Kecskemét artists' colony - who held the post until his death in 1940. They announced a free school, which was supported by the state. / More and more guest artists appeared at the colony from the late 1920s. The • events of the first years are connected to the founding members, who have been unjustly forgotten. In addition to József Bánáti Sverák, Miklós Banovszky, Ernő Jeges, Henrik Heintz, Béla Onódi, Jenő Paizs Goebel, Lajos Pándy, and László Rozgonyi, other artists had appeared in the early years and stayed with the colony. Antal Deli should be mentioned as the first among them. 7 / The founding members, who were born in the last decade of the nineteenth century, belonged to the generation whose careers were delayed and whose studies were interrupted by the World War. Due to the border changes, the birthplaces of some of them remained in the detached territories. 8 Although they arrived at the college from various directions and started their studies in different years, ultimately they all ended up in István Réti's class and similar features Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923-1925 De Barbizon à SzentendreLes artistes de Szentendréé Barbizon, 1923-1925 } From Barbizon to Szentendre-Artists from Szentendréin Barbizon, 1923- 1925 .47
