Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925
alapított Szinyei Merse Társaság, a két világháború közötti évek egyik legtekintélyesebb művészszervezete, a nagybányai hagyományok folytatását és a fiatalok támogatását tűzte ki célul. Kiállítási lehetőseget biztosított számukra, ösztöndíjakat, díjakat adományozott. Az első díjazottak között számos leendő szentendrei művészt találunk. Közülük Jeges Ernő és Deli Antal 1922-ben, Paizs Goebel Jenő 1924-ben, Rozgonyi László 1926-ban részesült a francia- illetve németországi tanulmányi utak lehetőségét biztosító Nemes Marcell utazási ösztöndíjban. Ezzel szemben Onódi Béla saját költségén utazott a francia fővárosba. A magyarok háború utáni jelenléte külföldön, ráadásul a béketárgyalásoknak helyet adó Franciaországban, nyilvánvalóan fontos állomás volt a vesztes ország lassú újjászületésének folyamatában./ Az első világ- о háború utáni ifjúság mély szkepszise, bár illúziótlanságot is magában foglalt, tradicionális értékkeresésre és ítéletalkotásra egyaránt ösztönözte a fiatal művészeket. Magatartásukat a hagyományok vállalása és az avantgárd szélsőséges irányzataitól való távolságtartás jellemezte. / A fiatal generáció elsőként sikereket arató tagja, Szőnyi István köré gyűlt fiatalok között találjuk Paizs Goebel Jenőt és Jeges Ernőt is. A húszas évek elején alkotott monumentális aktképeiken fellelhető a Szőnyiékre jellemző neoklasszicizáló felfogás, / A színek plasztikai hatásának hangsúlyozása mellett műveikben a nagybányai tradíció lírai festőiségét vállaló új természetlátás jegyei is felbukkantak. Ebben a vonatkozásban fontos előzménynek tekinthető az 192l-es bicskei művésztelep, ahol gróf 88 Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon-sous le pinceau des Français et des Hongrois j В le nom d'Antal Deli 7 ./ Les membres fondateurs appartenaient à cette génération d'hommes nés au cours de la dernière décennie du XIX e siècle, qui avaient vu non seulement le début de leur carrière retardé, mais également leurs études brisées, par la Première Guerre mondiale. En conséquence du remaniement des frontières, quelques-uns virent leur lieu de naissance être rattaché à un territoire étranger 8 . Bien qu'entrés aux Beaux-Arts en ayant suivi diverses directions et ayant commencé leurs études à des années différentes, tous finirent par se retrouver dans la classe d'lstván Réti et partagèrent même des traits communs dans ce qui caractérisa leur quête. / La tribune officielle de la vie artistique hongroise, la Société Szinyei Merse fondée en 1920, l'une des institutions artistiques les plus prestigieuses de l'entre-deuxguerres, s'était donnée pour but de poursuivre les traditions de Nagybánya et de soutenir les jeunes artistes. Elle leur garantit la possibilité d'organiser des expositions et leur attribua bourses et prix. Parmi les premiers à être primés se trouvèrent de nombreux futurs artistes de Szentendre. Ernő Jeges et Antal Deli en 1922, Jenő Paizs Goebel en 1924 et László Rozgonyi en 1926, bénéficièrent notamment de la bourse de voyage Marcell Nemes qui permettait d'accomplir un voyage d'études en Allemagne ou en France. En revanche, c'est à ses propres frais que Béla Onódi se rendit dans la capitale française. La présence de Hongrois à l'étranger après la guerre, particulièrement en France où avaient eu lieu les négociations de paix, était manifestement une étape importante dans le lent processus de régénérescence du pays vaincu. / Le profond scepticisme de la jeunesse de lizon through French and Hungarian eyes characterized how they were trying to find their way./ The Szinyei Merse Society, which was established in 1920 to continue the Nagybánya traditions and support young artists, was the standard forum of Hungarian art life and one of the most prestigious art organizations between the two world wars. It gave young artists the opportunity to exhibit their works and provided them with scholarships and prizes. Several future Szentendre artists were among the first prize-winners. Ernő Jeges and Antal Deli received the Marcell Nemes travel scholarship, which afforded them the opportunity to study in France or Germany. Jenő Paizs Goebel received it in 1924 and László Rozgonyi in 1926. Béla Onódi, however, travelled to the French capital at his own expense. The postii war presence of Hungarians abroad, especially in France, where the peace negotiations took place, was obviously an important stage in the slow revival of the defeated country. / The scepticism felt by young people after the First World War, although it also included disillusionment, encouraged young artists both to seek out traditional values and to form judgements. Their behaviour was characterized by accepting traditions and staying away from the extreme trends of the avant-garde. / Among the young artists surrounding István Szőnyi, the first successful member of the young generation, we find Jenő Paizs Goebel and Ernő Jeges. The neo-classicizing approach characteristic of Szőnyi can be found in their monumental nudes painted in the early 1920s./ In addition to the emphasis on the plastic effect of colours, the distinctive
