Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Papp Katalin: „Az erdők fiai” A „táj felé törekvés” barbizoni megállója

jedése és az ipari forradalom egész Európában megváltoztatta az emberek gondolkodását, sőt életét. A művészek sem tudták a „korszellemet" elkerülni, a tudományos eredmények, az irodalmi változások, a polgárosodással együttjáró új szemlélet, a pozitivizmus elkerülhetetlenné tette a paradigmaváltást. Az új szemlélet elterjedésének következtében a világ megismerhetőségében és leírhatóságában hittek, s a természetet helyezték a tudomány vizsgálódásának középpontjába. Egyre többen vallották, hogy a tudásnak a közvetlen tapasztalatokon kell alapulnia. A tájképfestés műfajában is számos olyan új gondolati és stiláris elem bukkant fel, mely nemzedékeken át izgatta, ébren tartotta a művészek érdeklődését. Kimeríthetetlen tárháza nyílt a megoldásra váró kérdéseknek, az újabb és újabb, frissen felfedezett esztétikai értékeknek. A korai idő- • szakban a festőművészek találkozása a természettel inkább érzelmi töltetű volt. A romantikus szemlélet uralkodott a maga magasztos eszméivel, drámaiságával, fennköltségével, illetve, ezen belül a polgári romantika, a szentimentalizmus, és (elsősorban német nyelvterületen) annak egyik jelensége, a biedermeier. / Már a 19. század elején, és elsősorban a tájképfestészetben megindult a látás felszabadulásának folyamata. Az ekkor keletkezett műveknél már új képalkotási, komponálási szempontok figyelhetők meg. Kevesen bár, de néhányan már ismerték a magányos útkeresők, Constable, Turner, Blake, Runge, Friedrich vagy Goya művészetének eredményeit, anélkül, hogy meglátták volna a bennük rejlő, de csak a 19. század végén, vagy a 20. század elején széles körben felfedezett grand souci du détail. } Au tournant des XVIII

e et XIX

e siècles, la propagation des Lumières et des idées de la Révolution française ainsi que la révolution industrielle transformèrent partout en Europe la façon de penser, voire la vie des hommes. Les artistes ne pouvaient guère esquiver Г« esprit du temps » ; les résultats scientifiques, les transformations littéraires, la nouvelle vision du monde allant de pair avec l'émergence de la bourgeoisie, et le positivisme rendirent incontournable ce changement de paradigme. A la suite de la propagation de cette nouvelle vision du monde, on crut qu'il était possible de connaître et de décrire le monde et on plaça la nature au centre de l'examen de la science. On professa de plus en plus la nécessité de fonder le savoir sur des expériences directes. Dans le genre pictural du paysage, il y eut une telle émergence de divers éléments idéologiques et stylistiques nouveaux, qui excitèrent et éveillèrent l'intérêt des artistes pour des générations. Une inépuisable réserve s'ouvrit aux questions encore sans réponses et aux intérêts esthétiques toujours et encore nouvellement découverts. La rencontre des peintres de cette époque en gestation avec la nature fut principalement émotionnelle. La vision du monde romantique régnait avec ses conceptions sublimes propres, son caractère dramatique, son registre noble, et avec eux, le romantisme bourgeois, le sentimentalisme, et (principalement dans les pays de langue allemande), le Biedermeier.} Dès le début du XIX

e siècle, et d'abord dans la peinture du paysage, s'était amorcé un courant de libération du regard. On avait pu observer dans les œuvres nées à cette époque l'avènement de nouveaux points de vue sur le plan de la composition et de la création picturales. Bien qu'en cercle restreint, quelques personnes reconnurent les accomplissements esthétiques de ces pionniers solitaires que furent Constable, Turner, Blake, by sketches and preliminary studies, painted his carefully detailed work within the walls of the studio. / At the turn of the nineteenth century, the Enlightenment, the spread of the ideas of the French Revolution, and the industrial revolution changed the way people were thinking - and indeed the way they were living all over Europe. Not even artists could escape the Zeitgeist. The advances in science, the changes taking place in literature, the new attitude brought about by the rise of the bourgeoisie, and positivism made a paradigm shift inevitable. As a consequence of the spread of the new attitude, people believed in the ability to comprehend and describe the world, and nature was placed at the centre of scientific inquiry. Increasingly more people professed the conviction that knowledge must be grounded in direct experience. In landscape painting, there appeared many intellectual and stylistic elements that had excited artists' interest over the generations and kept it alive. There was an inexhaustible repository of questions seeking solutions and of newer and newer freshly discovered aesthetic values. In the early period, the painters' encounter with nature was rather emotionally charged. The Romantic attitude dominated with its own majestic ideas, dramatic character, and sublimity, and within this, bourgeois romanticism, sentimentalism and one of its manifestations (primarily in Germanspeaking areas), Biedermeier, dominated./ The process of liberating vision, especially in landscape painting, had already begun at the beginning of the nineteenth century. The new aesthetic and „Az erdők fiai". A „táj felé törekvés" barbizoni megállója < Les fils des forêts». L'étape de Barbizon dans la « quête du paysage» / 'The Sons of the Forest'. The Barbizon stop on the'drive for landscape' 47