Haider Edit: Pipagyűjtemény a tápiószelei Blaskovich Múzeumban (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 3. Szentendre, 2005.)
A BLASKOVICH CSALÁD ÉS LEGENDÁS PIPAGYŰJTEMÉNYE támaszkodott. A kalandos elképzelés szerint a pipát a töröktói kaphatta Keglevich György a nevére utaló monogrammal. Még egy pipával kapcsolatos feljegyzés található a Blaskovich Adattárban, ez Kubinyi Ferencnek, a XIX. század kulturális törekvései lelkes támogatójának faragott tajtékpipájára (67. 315. 1.) vonatkozik. Kubinyi Ferenccel a haladó szellemű Blaskovich Bertalan is kapcsolatban volt. A pipán a Hírnév istennője, bal kezében harsonát tart, jobb kezében ovális pajzs, melyet egy N betű (valószínűleg Napóleon névbetűje) díszít. Szájperemére felvésték: „Az 1849-iki Aug. 9-én történt dúlás és tüz után fennmaradt". A pipa a losonci családi házban átvészelte az orosz csapatok szabadrablását és azt a tűzvészt, amit a magyar szabadcsapatok támadására zúdítottak a városra. Díszítése valószínűleg a napóleoni háborúkra utal. A pipát a Blaskovich testvérek 1941-ben gróf Almásy Teleki Éva Művészeti Intézetének VII. aukcióján 80 pengőért vásárolták. Számos értékes, kiváló művészi munkával megalkotott pipakülönlegességre tett szert igényes vásárlással a család. Egy 1850-es évekből származó, ülő kínait ábrázoló, ezüstveretes osztrák pipáért pedig 105 pengőt fizettek. Ugyanezen aukciósorozaton 1942-ben egy szép XVIII. századi turbános férfifejet ábrázoló meisseni porcelánpipát is megszereztek 220 pengőért. 1943-ban szintén aukción vették 414 pengőért a Jónást ábrázoló tajtékpipát, a Demeter loan felirat valószínűleg a tajtékmetszőre utal. A legkorábbi vásárlás, melyről számla maradt, 1915-ből való, Blaskovich György Sternberg Z. kereskedőnek egy Napóleont ábrázoló tajtékpipáért 100 forintot fizetett. Több pipa az ismerősöktől és a rokonságtól került a Blaskovichokhoz, mert tudták, hogy egy méltó rangot és elismerést szerző, a hazai történeti és műtörténeti szempontokra tudatosan ügyelő gyűjtemény megbecsült darabjait alkotják majd. A gyűjtemény részét alkotják a családban használatos pipák is, melyek között egy Blaskovichcímeres pipa is található, pajzsában hármas domb, tetején háromágú leveles rózsaággal. A szép faragású tajtékpipa szárnyílásánál N betű olvasható, mely Noltze, a neves bécsi tajtékpipa-készítő névjegye. Több pipát őriznek idősebb Blaskovich Gyulától, ezek nem díszesek, többnyire sokszögletű tajtékpipák. Egy nyolcszögletű tajtékpipán ötágú korona alatt Blaskovich Aladár, egy másikon Blaskovich Anna monogramja látható. Blaskovich György pipájának magas, áttört ezüst a kupakja, az ötágú korona alatt monogram, a szárlyuk mellett a tajtékba beütve Adler jelzés olvasható. A millennium idején a legszebb történelmi tárgyú díszpipák is a XIX. század folyamán végig működő, nevezetes Adler-műhelyből kerültek ki. A pipák között a legtöbb az igényes metszéssel díszített tajtékpipa és mint minden más gyűjteményben, itt is találkozunk különlegességekkel. Ezek azok a pipák, amelyek csak ritkán használatosak, a mindennapi dohányzás élvezetét sem igen szolgálják, inkább egyediségükkel hívják fel magukra a figyelmet, de minden, igényesebb gyűjteményben megtalálhatók. Ilyen az ezüstkupakos achátpipa, a tengeri csigából készült pipa, az ezüstmontírozású kókuszdió pipa, ezüstpipa vésett díszítéssel, miniatűr pipa tokban, aranymontírozással. A gyűjtemény ritkaságai közé tartoznak az agancsból faragott csontpipák, ezek között is kiemelkedő a feltámadt Krisztust ábrázoló faragvány. Szemre tetszetősek a porcelánpipák, különösen, ha szépen festettek (mint a már említett meisseni pipa) de elterjedtebbek a matricával díszített, olcsó, úgynevezett vadászpipák. A család tagjai is követték a XIX. század közepétől hódító szivarozás divatját, ugyanis a gyűjteményben több szipka maradt meg. Ilyen Máriássy Béláné, Blaskovich Anna hagyatékából egy faragott címeres tajtékszipka, idősebb Blaskovich Gyula halálfejes tajtékszipkája, Blaskovich Anna állatalakos tajtékszipkája borostyánszopókával. A Blaskovichok szivar- és cigarettatárcái - bár ezeknek nem csupán a tárolás volt a célja, hanem hogy jelezze a gazdája előkelőségét -, a gyűjtemény tanúsága szerint ezüstből és legtöbbször bőrből készültek, selyembéléssel, rajtuk hímzés, ezüstmonogram nemesi koronával, családi címerrel. A többi dohányzási kellék közül néhány gyufatartó, egy rendkívül elegáns agárfejes szivarvégmetsző, egy színes, cigány férfi és nő alakjával díszített keménycserép dohánytartó pár érdemel említést. A Blaskovich-gyűjtemény ma az országban a Magyar Nemzeti Múzeumé után a második legnagyobb és legjelentősebb pipagyűjtemény, sok szép, értékes, művészi darab őrzőhelye.
