Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

DARKÓ ISTVÁN Szentendre, 1902. március 19. - Budapest, 1972. október 18. A szlovenszkói magyar irodalom jeles képviselőjének a szülei előkelő székely családból származtak. Darkó István születésekor édesapja, Darkó Áron telek­könywezető volt Szentendrén, és a Kígyó utca 384. hrsz. házban lakott. 1 Darkó Áront az 1910-es években Losoncra helyezték. Fia ott érettségizett, majd Budapestre került egyetemre. Egyetemista korában többször megláto­gatta szülővárosát, Szentendrét. Szlovákiába visszatérve magyar nyelvű prózá­jával, főleg novelláival tűnt fel. „Darkó István a polgári Csehszlovákia legnép­szerűbb magyar epikusa volt" — írta róla egyik kötetének előszavában Turczel Lajos 1969-ben 2 , majd 1984-ben ismét megerősítette ezt a véleményét 3 . Darkó Istvánnak Kassán, Pozsonyban és Budapesten jelentek meg kötetei. A Kassai Napló és a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. 1930-ban megindí­totta és három évig szerkesztette a szlovenszkói magyar irodalom kitűnő fo­lyóiratát, a Magyar írást. Később évekig a Kassai Magyar Rádió igazgatója volt. 1945-ben visszatelepült Magyarországra. Szerény körülmények között, terjes irodalmi visszavonultságban élt Pesthidegkúton. Sok kiadatlan kéziratot hagyott hátra. Hazatelepülése után alig volt kapcsolata Szentendrével, csupán egy alka­lommal látogatott ki szülővárosába/ Jegyzetek: 1 49/1902. sz. születési anyakönyvi bejegyzés, Szentendre 2 Darkó István: Romok és fények. Bratislava, 1969. Madách. Előszó, 7. old. 3 Szép Angéla háza. Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945. Bratislava, Ma­dách. - Bp., Szépirodalmi Kvk. 1984. Eló'szó. 9. old. 4 Szombathy Viktor levele Pethőné Németh Erikához 1984. augusztus 24-én 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom