Dr. Erdősi Péter - Dr. Mazányi Judit szerk.: Lombard reneszánsz. A bergamói Accademia Carrara festményei (PMMI – Ferenczy Múzeum kiadványai, 28. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

II. Giovanni Valagussa — Simone Facchinetti: Lombard reneszánsz festészet / Lombard Renaissance Painting - 3. Vincenzo Foppa hatása

Lombardiában a klasszicizmus elterjedésének legnagyobb hatású szereplője Vincenzo Foppa volt. Az 1430 körül született bresciai festő, Giorgio Vasari utalása alapján, feltehetően Francesco Squarcione padovai műhelyében töltötte inaséveit. Mantegna alkotásainak megismerése döntő hatással lehetett a fiatal festő művészetének kibontakozására. Kettejük kapcsolatát a szakirodalom egyoldalúan mutatja be: elsősorban Foppa Mantegnától tanult, antikizáló elemekkel kísért témaválasztásait említi, mintha a hatás csupán Mantegnától Foppa felé irányult volna. Valójában jóval árnyaltabban kell szemlélnünk kettejük kapcsolatát, s Foppának az Accademia Carrara gyűjteményében őrzött egyik műve is segítségünkre lehet ebben. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy Mantegna 1431-ben született, tehát fiatalabb lehetett Foppánál. Nehezen képzelhető el, hogy valaki valóban befolyásolni tudná egy vele egykorú művész személyiségét, ha mégoly kivételes tehetség is. Nemrég egy adat újabb olvasatával sikerült alátámasztani, hogy Foppa azonnal csatlakozott az új antikizáló irányzathoz. A Giacomo Carrara gyűjteményébe került, Bresciából vagy Bergamóból származó, Három feszületet (1. kép) ábrázoló festményen lévő dátumról van szó. A jelenetet keretező boltív lábazatára ugyanis a festő az aláírása mellé dátumot is írt, amelyet általában „1456 áprilisának" olvasnak. A latin feliratnak azonban egy másik, az előzőnél jóval meggyőzőbb és pontosabb olvasata is van, nevezetesen „1450. április 6". Abban az évben éppen Húsvét hétfő esett erre a napra. A dátum új értelmezése nemcsak azért fontos, mert vallási szempontból még meggyőzőbbé, sőt személyes meditációhoz hasonlóvá teszi a kép jelentését, hanem azért is, mert alátámasztja, hogy Foppa igen korán reagált Donatello padovai újításaira. Ez mind a klasszikus elemek használatában - Foppa ugyanis római diadalívet választott az ábrázolás keretéül -, mind pedig a perspektíva nagyon pontos és tudatos alkalmazásában, sőt a kép egész elrendezésében is tetten érhető. Foppa tehát vitathatatlanul a lombardiai művészet egyik központi alakja a quattrocento második felében. Szerepe még Milánóban is meghatározó jelentőségű, elsősorban egyes, ott tevékenykedő firenzei bankárok és kereskedők számára az 1460-as években készített alkotásainak köszönhetően. Milánói működése során a Sant'Eustorgio bazilikában található, Szent Péter mártírnak szentelt kápolna freskóinak megfestésekor érkezett el pályája csúcspontjára. A freskókat Pigello Portinari megrendelésére készítette, és 1468-ban fejezte be. Az új irányzat szélesebb körű lombardiai elterjedésének még nem voltak meg a feltételei, hiszen - sok szemI. Vincenzo Foppa: Három feszület 1450. április 6 (?), Bergamo, Accademia Carrara Vincenzo Foppa: Three crucifixes April 6, 1450 (?), Accademia Carrara, Bergamo pontból - elevenen élt az udvari gótika hagyománya. Azt is figyelembe kell vennünk azonban, hogy már 1481-ben, egyenesen Firenzéből érkezett a milánói hercegi udvarba a korszak legnagyobb művésze, Leonardo da Vinci, s ez, ha nem is azonnal, de új helyzetet teremtett. Ügy tűnik, hogy éppen Leonardo művészetére adott „válaszként" is értelmezhető az Accademia Carrara gyönyörűséges Szent Jeromosa (2. kép). A festményt - tévesen - gyakran Foppa fiatalkori művének tekintik. Pedig néhány jellegzetessége miatt - mint a tüskés bokrokkal borított, sötét sziklák fenyegető körvonala, melyet a hajnal derengése alig szelídít - a mű előképének Leonardo első Sziklás Madonnáját tarthatjuk, amelyen új természetfelfogás jelenik meg a teret betöltő, dúsan burjánzó és már-már ellenségesnek tűnő növényzet ábrázolásával. Bizonyos szempontból Foppa képén tetten érhető egy lágyabb, atmoszférikusabb fényhasználat is a különös, párás visszaverődésben, mely mintha átitatná a szent feltűnő-