Ikvainé Sándor Ildikó - Sz. Tóth Judit: Évszámos tárgyak Pest megye népművészetében (PMMI kiadványai – Kiállítási katalógusok 6. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2003)

Textilek

nítené meg. A különös analógia rámutat arra, hogy a régi tárgyak díszítő szimbolikájának további kutatásával érdemes foglalkozni. Fiókos ládákat a falvakban csak évtizedek múlva csináltattak. Az asszonyok ruhatárának megnövekedésével ugyanis a kisméretű láda kevésnek bizonyult. Ezért először a láda méretét kissé megnövelik, s az alsó harmadára rátett léccel fiókot utánoztak. Ezek az ún. álfiókos ládák. Ilyen az 1858-ban készült dunabogdányi láda, melynek évszámát a ládát „megfiatalítva" 1898-ra javították. Barna alapszínével, vékony bevésett vonalakkal megrajzolt keretezésével, elaprózott, pöttyökből összetett, tömött virágkoszorújával a komáromi ládák negyedik korszakát képviseli. A többi, későbbi ládánkat nem soroljuk a komáromiak közé, azok helyi asztalosokhoz köthetők. Az álfiókos láda formáját követi a valódi fiókkal is ellátott móringláda. A Balassagyarmat környékén készült 1898-as, sötétvörös alapszínű, fekete félkörívekkel díszített láda ilyen A felirat a 19- század végétől terjed el a paraszti textileken. Ehhez a polgári lakástextilek, a stafírung monogramos darabjai szolgáltak előképül, segítettek abban, hogy a tulajdonjegyek évszámmá és/vagy monogrammá, névvé bővülve, látható helyre kerülve díszítménnyé váljanak. A hosszabb szövegek elterjesztésében a kalendáriumok, nyomatok képaláírásainak és a feliratos falvédőknek volt alapvető szerepe. (K. CSILLÉRY 2001. 143.) Pest megyében a német és az evangélikus szlovák nemzetiségek körében, helyi stílusok kialakulásában döntő szerepe volt a vallásos nyomtatványoknak. A legkorábbi datált szőttesen az 1857-es dátum olvasható, de az 1800-as évek második feléből több díszlepedő, abrosz és viseletdarab is van a múzeumi gyűjteményekben. A szomszédos északi megyékkel összehasonlítva Pest megyében korán megjelennek a feliratok. Hevesben 1899-es, Nógrádban 1875-ös lyukhímzéses úrasztali kendő a legkorábbi ismert tex(Penc). Van egy léccel jelzett álfiókja és alul egy kihúzható igazi fiókja. Továbbfejlesztve az előbbit, a két fiókkal ellátott láda következik, melyek eljutottak a falukba is. Ezek már megközelítik a sublótok magasságát és befogadóképességét. Ilyenek az 1896-ban készült nagytarcsai láda és az 1912-ben készített csömöri kétfiókos láda, melynek Molnár László, cinkotai festőasztalos volt a készítője. Az 1940-ben készített szentendrei láda kis méretű, a legrégebbieknél is kisebb. Tulajdonosa inkább emlékként készíttette, mint szükségből, hiszen egy teljes szobabútor garnitúra része (ruhásszekrény, ágy, éjjeliszekrény, asztal, kanapé, 4 szék, tálas, függönytartó, sublót és tükör). Festési stílusa rokonságot mutat a karcagi bútorokkal. Az aprólékos díszítmények megfestése ügyes kézre vall. A színek is harmonizálnak, de a térkitöltés, a motívumok elhelyezése már nagyon messze áll a régi komáromi asztalosok munkáitól. Textilek til. (CS. SCHWALM 1997; KAPROS 2001.) 19századi szőtteseink mind a Börzsöny vidékén készültek. Ipolytölgyes és Letkés mellett kiemelkedő Nagybörzsöny szőttes és hímzéskultúrája. Lakói a középkorban betelepült német eredetű bányászok, akik magukat szászoknak tartják. 19. századi szőtteseiken - az erdélyi szász textilekhez hasonlóan (N. FÜLÖP 1992.) - gyakori az évszám és a felirat. Nemcsak az abroszokon, az ágytakaróként használt díszelepedőkön, gyári vászonra hímzett, temetéskor használt lepedőkön, párnákon, hanem női viseletdarabokon is. Egyedülálló a női ingek ujjának feliratozása. Az évszámok, nevek hímzésének az 1930-40-es években volt a legnagyobb divatja. A szőtteseken ritka, de az új stílusú, szabadrajzú hímzéseken a hatvanas évekig megfigyelhető. Pest megyében évszámok és feliratok lakástextileken és viseletdarabokon, a következő