Ikvainé Sándor Ildikó - Sz. Tóth Judit: Évszámos tárgyak Pest megye népművészetében (PMMI kiadványai – Kiállítási katalógusok 6. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2003)

Textilek

nítené meg. A különös analógia rámutat arra, hogy a régi tárgyak díszítő szimbolikájának to­vábbi kutatásával érdemes foglalkozni. Fiókos ládákat a falvakban csak évtizedek múlva csináltattak. Az asszonyok ruhatárának megnövekedésével ugyanis a kisméretű láda kevésnek bizonyult. Ezért először a láda mére­tét kissé megnövelik, s az alsó harmadára rá­tett léccel fiókot utánoztak. Ezek az ún. álfió­kos ládák. Ilyen az 1858-ban készült dunabog­dányi láda, melynek évszámát a ládát „megfia­talítva" 1898-ra javították. Barna alapszínével, vékony bevésett vonalakkal megrajzolt kere­tezésével, elaprózott, pöttyökből összetett, tömött virágkoszorújával a komáromi ládák negyedik korszakát képviseli. A többi, későb­bi ládánkat nem soroljuk a komáromiak közé, azok helyi asztalosokhoz köthetők. Az álfiókos láda formáját követi a valódi fi­ókkal is ellátott móringláda. A Balassagyarmat környékén készült 1898-as, sötétvörös alap­színű, fekete félkörívekkel díszített láda ilyen A felirat a 19- század végétől terjed el a pa­raszti textileken. Ehhez a polgári lakástexti­lek, a stafírung monogramos darabjai szolgál­tak előképül, segítettek abban, hogy a tulaj­donjegyek évszámmá és/vagy monogrammá, névvé bővülve, látható helyre kerülve díszít­ménnyé váljanak. A hosszabb szövegek elter­jesztésében a kalendáriumok, nyomatok kép­aláírásainak és a feliratos falvédőknek volt alapvető szerepe. (K. CSILLÉRY 2001. 143.) Pest megyében a német és az evangélikus szlovák nemzetiségek körében, helyi stílusok kialakulásában döntő szerepe volt a vallásos nyomtatványoknak. A legkorábbi datált szőttesen az 1857-es dá­tum olvasható, de az 1800-as évek második fe­léből több díszlepedő, abrosz és viseletdarab is van a múzeumi gyűjteményekben. A szom­szédos északi megyékkel összehasonlítva Pest megyében korán megjelennek a feliratok. He­vesben 1899-es, Nógrádban 1875-ös lyukhím­zéses úrasztali kendő a legkorábbi ismert tex­(Penc). Van egy léccel jelzett álfiókja és alul egy kihúzható igazi fiókja. Továbbfejlesztve az előbbit, a két fiókkal ellátott láda követke­zik, melyek eljutottak a falukba is. Ezek már megközelítik a sublótok magasságát és befo­gadóképességét. Ilyenek az 1896-ban készült nagytarcsai láda és az 1912-ben készített csö­möri kétfiókos láda, melynek Molnár László, cinkotai festőasztalos volt a készítője. Az 1940-ben készített szentendrei láda kis méretű, a legrégebbieknél is kisebb. Tulajdo­nosa inkább emlékként készíttette, mint szük­ségből, hiszen egy teljes szobabútor garnitúra része (ruhásszekrény, ágy, éjjeliszekrény, asz­tal, kanapé, 4 szék, tálas, függönytartó, sublót és tükör). Festési stílusa rokonságot mutat a karcagi bútorokkal. Az aprólékos díszítmé­nyek megfestése ügyes kézre vall. A színek is harmonizálnak, de a térkitöltés, a motívumok elhelyezése már nagyon messze áll a régi ko­máromi asztalosok munkáitól. Textilek til. (CS. SCHWALM 1997; KAPROS 2001.) 19­századi szőtteseink mind a Börzsöny vidékén készültek. Ipolytölgyes és Letkés mellett kiemelkedő Nagybörzsöny szőttes és hímzéskultúrája. La­kói a középkorban betelepült német eredetű bányászok, akik magukat szászoknak tartják. 19. századi szőtteseiken - az erdélyi szász tex­tilekhez hasonlóan (N. FÜLÖP 1992.) - gyako­ri az évszám és a felirat. Nemcsak az abroszo­kon, az ágytakaróként használt díszelepedő­kön, gyári vászonra hímzett, temetéskor hasz­nált lepedőkön, párnákon, hanem női viselet­darabokon is. Egyedülálló a női ingek ujjának feliratozása. Az évszámok, nevek hímzésének az 1930-40-es években volt a legnagyobb divat­ja. A szőtteseken ritka, de az új stílusú, sza­badrajzú hímzéseken a hatvanas évekig megfi­gyelhető. Pest megyében évszámok és feliratok lakás­textileken és viseletdarabokon, a következő

Next

/
Oldalképek
Tartalom