Ikvainé Sándor Ildikó - Sz. Tóth Judit: Évszámos tárgyak Pest megye népművészetében (PMMI kiadványai – Kiállítási katalógusok 6. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2003)

Bútorok

Az 1887-ben, Bogár József által a szlovák Pi­lisszántó községben készült és használt sarok­pad egy korábbi fázist képvisel a padok törté­netében. Hosszú, keskeny háttámláját csak három keskeny, faragott pillér tartja, és oldalt nincs karfája. Ez egy korábbi típus szerencsés továbbélése volt a kis szlovák faluban. Díszíté­se, virágozása alapján gyakorlott, tanult mes­ter munkája. Legújabban készült a ceglédberceli német család által 1925-ben csináltatott, sötétkékre festett, úgynevezett telehátú pad. Mindkét szárnyába 3-3 kazetta került. Karfája sem nyi­tott. Megoldása a templomi padokéhoz hason­ló. Készítője ismeretlen. Virágozása a bútor­festésben nem mutat nagy gyakorlatot. A pad fokozottabb díszítését megrendelői még job­ban igényelték, ezért - már a korábbi évtize­dekben is divatos - szentképeket, virágos matricákat is ragasztottak rá. Ilyen matricák használatát észleltük kelengyésládák, szekré­nyek belsejében is. A magyaroknál egyébként a pad megléte már a honfoglalást követően kimutatható (K. CSILLÉRY 1981). Akkoriban a mai sarokpad helyén sárpadka húzódott. Ezt váltotta fel fo­kozatosan a valódi pad, előbb támla nélküli deszka, sár, vagy karólábakkal. A 18. század­ban palóc házak mentén még lehetett látni körben elhelyezett széles, vastag, hosszú ka­rólábú deszkapallókat, melyeket lócának ne­veztek (ZÓLYOMI 1984). Később alakult ki a háttámla, majd a hátlap és a karfa. A sarokpa­dot azután felváltotta a kanapé. ASZTAL Egyetlen festett, virágozott asztalunk Pilis­szántón készült, 1906-ban. A pilisszántói da­tált, kobaltkék bútorok között ez a legfiata­labb. Bogár József készítette. Tetejét és sarka­it virágozta. Lekerekített sarkú asztallapjával, lefelé kissé keskenyedő négyszögletes oszlop­lábaival tipikusan klasszicista stílusúra ké­szült. Az ilyen típusú asztalokat a kötelező rajzoktatásban részesült asztalosok a 19. szá­zad elejétől kezdve országszerte elterjesztet­ték. A paraszti háztartásokban igen gyakori. Az asztal helye az ajtóval szemben, a szentsa­rokban volt, a sarokpad előtt. Nagy, öblös, mély fiókjában tartották a kenyeret, az evő­eszközöket és az abroszt is.Nem tudjuk, hogy a Bogár család készített-e székeket az asztalok­hoz, mert eddig még festett székeknek nem találtuk nyomát. Őriz viszont a szentendrei múzeum egy évszám nélküli úgynevezett „ágy előtti padot", mely a székeket megelőző bú­tordarab. A kivetett ágyak elé csináltatták Pi­lisszántón a tisztaszobába. SZÉK A székek helye a tisztaszobában korábban az ágyak előtt volt, csak később rakták az asz­tal köré. Az ülőbútorokat Magyarországon kétféleképpen szerkesztették. Vagy lécvázas formára vagy becsapolt lábbal. A lécvázas szé­kek ülőlapját gyékényből, szalmából vagy csu­héból készített fonatokkal szőtték be. Ritkán ledeszkázták (inkább csak a 20. században), korábban csak akkor, ha a fonata „kötése" már tönkre ment. Magyarországon a 13-15. században hasz­nálták a lécvázas székek támlátlan formáját (ülőke), a támlásszéket és a félkörös keretű és ülőkéjú karosszéket is. Ez a székszerkesztési mód egyébként több ezer évre vezethető visz­sza. Újabb formáját az asztalosok fejlesztették tovább a 19. században, melyet kávás szék­nek nevezünk, ilyen a mai konyhaszék szerke­zete. A másik, nagyobb ülőbútorcsalád a becsa­polt lábú székeké. A gyalogszék továbbfejlesz­tett formái a deszkatámlájú, úgynevezett he­gedűhátú székek, melyek hozzánk Olaszor­szág felől délnémet közvetítéssel jöttek a 17-18. században. Először a Dunántúlon ter­jedtek el, díszbútorként. Virágkora a 19. szá­zad derekáig tartott, azután a fent említett ká­vás székek jöttek újra divatba. Megyénkben mindkét típusú szék évszámos változatai meg­találhatóak. A ráckevei múzeum, két legrégebbről kelte­zett széke 1802-ből való. Keményfából, becsa­polt lábbal készültek. Veszprém és Győr-Sop­ron megyéből kerültek elő hasonló jellegű székek. Az 1870-es hegedűhátú, Makádon gyűjtött szék hartai készítésű. Az áttört szívalak két ol­dalán levő virágmotívum megegyezik az ugyancsak hartai német éjjeliszekrényen is láthatóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom